Századok – 1954
Tanulmányok - Győrffy Sándor: Adalékok az antant hatalmak magyarországi politikájához (1919. január–március) 569
ADALÉKOK AZ ANTANT HATALMAK MAGYARORSZÁGI POLITIKÁJÁHOZ 571 reakciós kormányokat, biztosítsák az amerikai ellenőrzést s azután — támaszkodva az így megerősített európai hátországra — lerphanják és megfojtsák a szovjet államot. • Az »európai hátország« megteremtésében a forrongó Németország mellett a kis Magyarország is sok gondot okozott az imperialistáknak. Az a »szellemi ragály« ugyanis, amitől úgy féltek mint a tűztől, egyre inkább tért hódított Budapesten és a magyar falvakban. Ez annál inkább aggasztó volt számukra, mert Magyarországot mint Ukrajnával határos államot be akarták'kapcsolni a Szovjetköztársaság elleni intervencióba. Erre az intervencióra, a bolsevizmus elleni harcra a Károlyi-kormány rögtön a forradalom utáni napokban felkínálkozott. Lovászy Márton így nyilatkozott erről a kérdésről 1918 november első napjaiban. »A mi legfőbb feladatunk megmenteni az országot a.bolsevizmus veszedelmeitől. Magyarország van hivatva arra, hogy a bolsevizmus terjedésének gátat vessen és én nagyon szerencsés körülménynek tartom, hogy ebben a tekintetben teljes az összhang Magyarország és az entente között.«7 Bár a kormány igyekezett intervenciós terveit titokban tartani, ezek mégis annyira közismertek voltak, hogy még a vidéki burzsoá sajtó is tudomást szerzett róluk : »A bolsevikiek előrenyomulása és az antant magatartása az orosz kérdésben arra az elhatározásra juttatta a magyar kormányt, hogy az antantnak a bolsevikok elleni harcra katonai segítséget ajánljon fel. Késznek mutatkozott a kormány, hogy Magyarországban általános mozgósítást rendel el, hogy megfelelő nagy se eggel léphessen fel à bolsevikiek ellen.«8 A Károlyi-kormány helyzetéből következett, hogy intervenciós tervei elkészítésének, a hátország megszilárdításának céljából a magyar burzsoázia a növekvő kommunista mozgalommal szemben, a magyar nép ellen a nyugati imperialistákban, elsősorban az Egyesült Államokban igyekezett támaszt keresni. Wilson-hűségét pedig az intervencióba való bekapcsolódással igyekezett bebizonyítani. Ezt a bekapcsolódást azonban egyelőre titokban kellett tartani, oly nagy volt a tömegek, szimpátiája a fiatal szovjetállam iránt. Eleinte tehát titokban, hadianyag-szállítmányokkal támogatták az intervenciós sereget. Azonban ekkor már oly nagy volt a KMP befolyása, hogy tudomást szerzett ezekről a mesterkedésekről és a Vörös Újságban leleplezte a magyar burzsoá kormány és a-lengyel ellenforradalmárok közti kapcsolatokat.9 7 A diadalmas forradalom könyve. Bpest, 1018. Lovászy Márton: A magyar forradalom. 16. 1. Buchinger ugyanerről a kérdésről így ír : »a győztés entente kapitalizmus és imperializmus akkor már a győztes orosz szocialista forradalom ellen harcolt és ennek a harcnak egyrészét már nyilván a mi hátunkon akarta megvívni«. (Buchinger Manó : Októberi . forradalom —• emigráció. Bpest, 46. 1.). — A svájci követ, a diplomata Szilassy báró szerint a kormány legfontosabb külpolitikai feladata : »Párizsban be kell bizonyítani, hogy az elégedett Magyarország hatalmas kő lenne abban a falban, amely a bolsevizmust feltartóztathatná« (Szilassy : Der Untergang der Donau-Monarchie. Berlin, 1921. 341. 1. németül). 8 Kassai Hírlap, 1919. febr. 8. 9 »Garami Ernő, a szociáldemokrata kereskedelemügyi miniszter ' sororikívüli sürgősséggel fegyvereket szállíttat az orosz proletariátus szovjethatalma ellen harcoló lengyel ellenforradalmi bandának.« (Vörös Újság, 1919. febr. 1.) — »Az a Weiss Manfrédgyár, amelynek nincs szene építőanyaggyártásra. . . az milliószámra gyártja a patront, abból a célból, hogy ezek az orosz szovjet köztársaság katonáinak szívét járják át. A lengyel és ukrán ellenforradalmi csapatokat fegyverzi fel a magyar kormány, az antant imperializmus segédcsapatait.« (Vörös Újság,- 1919. febr. 20.)
