Századok – 1954
Tanulmányok - Győrffy Sándor: Adalékok az antant hatalmak magyarországi politikájához (1919. január–március) 569
ADALÉKOK AZ ANTANT HATALMAK MAGYARORSZÁGI POLITIKÁJÁHOZ* (1919 január—március) 1919. január 12-én kezdte meg munkáját a párizsi »békekonferencia«. Huszonhét győztes állam burzsoá politikusai gyűltek itt össze : miniszterelnökök, külügyminiszterek, tábornokok, szakértők, újságírók. A konferencia vezető személyiségei : Wilson, az USA elnöke, Lloyd George, az angol és Clemenceau, a francia miniszterelnök voltak. : Lenin így jellemezte őket : »Ezek olyan fenevadak, akik az egész világot kirabolták és most nem tudnak megbékélni«.1 Ugyanolyan »véres és mocskos imperialista ragadozók«, mint a német militaristák. Céljaik egyáltalán nem voltak azonosak, mindegyikük világhatalomra tört, éles nézeteltérések voltak közöttük. Terveiket hódító törekvések jellemezték, nem pedig az igazságos béke szándéka. »Ez a háború teljesen lelepleződött, mint imperialista, reakciós rablóháború, mind Németország részéről, mind Anglia, Franciaország, Olaszország és Amerika kapitalistái részéről, akik most marakodni kezdenek a rablott zsákmány elosztásán — írta Lenin Európa és Amerika munkásaihoz intézett levelében 1919. január 24-én. — Wilsonnak és a'wilsonistáknak' a 'demokráciáról' és a 'népek szövetségéről' szóló képmutató frázisai csodálatosan gyorsan lelepleződnek. .. amikor látjuk, hogy az összeharácsolt zsákmány elosztása miatt egyre jobban kiélesedik köztük az ellenségeskedés.«2 Nem hiába jegyezte meg Clemenceau : »könnyebb együtt harcolni, mint együtt békét kötni«. De volt egy kérdés, amiben a nemzetközi imperializmus vezető politikusai, a wilsonok és lloydgeorgeok, clemenceauk és churchillek egyetértettek : az »orosz kérdés«, a szovjet hatalom elleni intervenció kérdése. A párizsi konferenciának az volt a legfőbb célja, hogy intézkedéseket hozzon: a Szovjethatalom megfojtására ; Szovjetoroszország felosztására, gyarmati leigázására; a bolsevizmus terjedésének meggátlására ; az imperialista viláafront 1917 előtti egységének helyreállítására. * Részletek a szerző készülő monográfiájából (Az amerikai imperializmus szerepe a Magyar Tanácsköztársaság elleni intervencióban). 1 Lenin Művei. 29. k. 269. 1. (A Lenin Műveiből vett idézetek egy részénél, ahol a Szikra egyes régebbi kiadványainak fordítása sikerültebben adja vissza Lenin gondolatait, felhasználtam néhány, véleményem szerint helyesebb és pontosabb formulázást. Helyenként, az orosznyelvű eredeti szöveggel való összevetés alapján, magam is igyekeztem jobb fordítási megoldásokat találni. Mivel azonban lényegbevágó, tartalmi javításra egy esetben sem volt szükség, forrásként, bevett szokás szerint, mindenütt Lenin Művei negyedik orosz kiadása alapján készült első magyar kiadásának kötet- ós oldalszámait adom meg. Gy. S.) 2 Lenin Művei. 28. k. 451. 1.