Századok – 1954

Tanulmányok - H. Balázs Éva: A parasztság helyzete és mozgalmai (1780–1787) 547

.564. H. BALÁZS ÉVA don — a földesúrnak is megengedte az egész évi árúsít ást. A parasztság szempontjából ez mégis kedvezményt jelent az úri jogokkal szemben. De a helyzet gyökeres rendezése, a terhek átalakítása, az adó egy részének az uralkodóosztályra történő hárítása is előkészületben van. Eközben azonban a parasztság egy részénél a terhek növekedése jelentkezik, s ez éppen a legdédelgetettebb : a német telepes parasztság. József 1782-ben adja ki telepítési pátensét, mely a század utolsó nagy német bevándorlását eredményezi. Fő vonzóereje a szabad vallásgyakorlat biztosítása, ezzel az előző korszak katolizáló törekvéseivel szemben a birodalom protestáns országainak parasztjait mozgatja meg. 10 évi adómentességet, a legidősebb fiú számára katonai szolgálat alóli mentességet biztosít, s ezzel sváb és rajnamenti területekről sokezer telepest hoz, főként a Bánátba. Az eredetileg Galíciába irányított s ott már el nem helyezhető telepesek a Bácskába kerülnek. A főként kamarai birtokokon folyó telepítések 1787-ben befejeződnek. Közben azonban éppen a kamarai birtokokat a török háború okozta pénzhiány megoldására kezdik kiárúsítani, bérbeadni, s a falvaknak mintegy a fele egyszerre csak földesurat talál maga fölött, ki a parasztokkal szemben az országban szokásos úrbéri igényekkel lép fel. Ezek az úrbéri igények módosulás előtt állnak. A Habsburg birodalomban előkészületek folynak új adózás bevezetésére. Az adó alapja, a fiziokrata_ elvekü^.ir^gffiMQeiL§földJenjiß — ami nem jelenti azt, hogy ne tartanák fenn változatlanul, sőt szigorítottan a merkantil gazdaságpolitikát. József már 1783-ban közölte a kancellárokkal, hogy egységes új rendet kíván teremteni, melyben nincs különbség egyházi, kamarai, úri és parasztföld között ; a föld, annak termékenysége és a termelt áruk elhelyezési lehetősége szabja meg ezentúl az adót. Az 1785 áprilisában kibocsátott birodalmi jjátens

t kövcti 1785 decemberében Pálffy kancellárhöz"~TntézéTt hires levele, mely a fenti követelményt megismételve, Magyarország további fejlődését, fejlesztését vagy elnyomását a birtokososztály magatartásától teszi függővé. Bár az említett levelet szinte minden, ezzel a korszakkal foglalkozó munka több-kevesebb részletességgel idézi, jelentősége megkívánja a bővebb tárgyalást. József elöljáróban leszögezi : »Nem tennék eleget annak a köte-. lességemnek, hogy mindig az állam javáról gondoskodjam, ha a minden helyesen gondolkodó ember által hibásnak, nyomasztónak, méltánytalannak ítélt adókulcsot Magyarországon csak azért nem változtatnám meg, mert az nehézségekbe ütközik«. Kifejti, hogy az egész adórendszer érthetetlen a parasztság számára, hatásában fojtogató, egyenesen akadálya a népesség gyarapodásának. A megváltoztatást kívánja minden igaz patrióta, azt követeli hangos panasz szóval a parasztság, a változtatást sürgeti a több kerületben állandóan mutatkozó adóhátralék. Tehát a régi rendszert meg kell szüntetni, s a leendő alapelvek a következők : »1. Űgy látom a felvilágosodás annyira már mégis előrehaladt, hogy kialakult a vélemény, mely szerint a földre, annak termőképességére és hozamára kivetett adó a legméltányosabb, a legkevésbé nyomasztó. Ebből következik 2. hogy minden földet egyaránt meg kell adóval terhelni, termőképessége és hozama alapján, ez alól mentesíteni nem lehet, mert akkor az egyenetlen megterhelés miatt nem biztosítható a termel vények ára közötti egyensúly sem. 3. Viszont mindaz, ami a termékekből készül, mint »industriale« adómentes.« A nagyvárosok azért nem adómentesek, mert ott élnek a legjobb módú emberek. Fel kell mérni minden termőföldet a helyi piaci ár középarányosa alapján, megállapítani jövedel-