Századok – 1954

Tanulmányok - H. Balázs Éva: A parasztság helyzete és mozgalmai (1780–1787) 547

556 H. KALA/,S ÉVA össze Dévánál és Torockónál szálltak fegyverbe., igaz, liogy itt érzékeny veszteségeket okoztak a felkelőknek. Nyilvánvalónak látszott az is, hogy a hatóságok tehetetlenek, vagy nem is akarnak beleavatkozni az események menetébe. A felkelők nem tudták, hogy a katonai parancsnokság és a kormányzóság kölcsönös hatáskörféltései okozzák elsősorban a védelmi rendelkezések elmaradását. Viszont nem csekély elégtétellel azt tapasztalhatták, hogy itt Krakkóban a császári hadsereg két tisztje, Schultz, alezredes és Probst hadnagy keresi fel őket, a sérelmek orvoslását helyezik kilátásba, s mintha reguláris seregről lenne szó, november 19-ig fegyverszünetet kérnek. így a felkelők, nem törődve azzal, hogy a környező megyék nemessége hatósági engedély nélkül fegyverkezik és előkészíti a nemesi felkelést , az uralkodó osztályt megvertnek tekintik s időszerűnek tartják egy ultimátumszerű jegyzék kiadását. Az egykorú magyar szöveg híven tükrözi a felkelés bizonytalan célkitűzéseit és még. bizonytalanabb alapjait- Cél : a nemesség és privilégiumainak teljes megszüntetése. Az alap : a császár és a parasztság egyetértése, A felhívás szövege a következő : 1. Hogy a nemes vármegye minden possesorival édgyütt a kereszt alá esktidggyék, magzatjaival edgyütt. 2. Hogy a nemesség többé ne légyen, hanem a ki hol kaphat királyi szolgálatot, abból éllyen. 3. Hogy a nemes possesorok a nemes jogszágbul végképpen kivegyék hatalmukat. 4. Hogy a nemes földek a köznép között a következendő császárnak parancsolata szerint fel osztassanak. 5. Hogy szintén olyan adót fizetők légyenek mint az köz contribuons nép. 6. Ha ezekre a Tábla és possesorival reá áll békességet ígérnek (a felkelők) -melyeknek jeléül a varra és város végére és más helyekre fejér zászlókat fel állítani kívánunk. Bár a felhívást csak Hunyad megyéhez intézték, az szélesen terjedt eL egyik lemásolt példányát azzal a megjegyzéssel küldik be a kamarának, hogy a porttokat nyilván a nemesség fogalmazta, s célja az volt, hogy a magyar jobbágyokat és általában a nem görögkeleti hiten levőket a mozgalomtól távoltartsa, Kétségtelen, hogy a terjesztés a magyar uralkodó osztály érdekét szolgálta. Az átkeresztelést követelő első pont a magyar parasztság csatlakozását meggátolta, s az általános jobbágy felkelést lehetetlenné tette. A mozgalom átmenetileg átcsap ugyan Kolozs és Torda megyékbe, de elhal, a székely határőrkatonák pedig tömegesen kelnek fel a magyar birtokososztály védelmében. Csanád megye november 15-én még attól fél, hogy az ő jobbágyai .is felkelnek, de a továbbiakban magyarok csatlakozásáról nem hallunk. I Annál többet hangsúlyozzák a jelentések a mozgalom magyarellenes voltát. November 12-én még csak arról van szó, hogy a felkelők »... tsak az egy nemességet vévén czélul... « nyúltak fegyverhez, néháiiy nap múlva mái azt írják, hogy a három megyében rebelláló románság »nagy károkat az nemességben és magyar nemtelenekben is okozának«. Az a tény, hogy a hunyadmegyei békepontokat köröztették, s a hírek is megerősítették a román alsópapság aktív részvételét a fegyveres harcban, a felkelés elszigetelését szolgálta. A román alsópapság általában tevékenyen csatlakozott a mozgalomhoz. Viszont Klein Sámuel, aSupplex libellus egyik alkotója, ünitus szerzetes, elítélte a felkelést. A görögkatolikus püspök utasítva a főespereseket, a lecsendesíted érdekében fáradozott. Ez megfelelt az udvar szándékainak s utólagos megerő-