Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
52 VÁRK0NYI ÁGNES vagyon ; jól nyernek, s elébb állanak vele.« Mindenki hadnagy, akinek 4—5 embere van. Míg Magyarországon Rákóczi kemény hadiszabályzattal szabja meg hadseregének rendjét, addig Erdélyben a volt Thököly-tisztek által vezetett csapatokban elburjánzik a senkitől nem függés, a szabad préda és fegyelmezetlenség.115 Guthi tervszerűtlen portyáinak, katonái fegyelmezetlenségének katasztrofális következményei lesznek. Ahol a portyázó kurucok megjelennek, könnyen maguk mellé hajlítják a lakosságot, de nem maradnak ott. Mivel pedig maguk után hordják az ellenséget, a császáriak kegyetlen égetéssel, prédálással állnak bosszút rajtuk. Kuruc portyák járnak föl a Küküllő és a Maros völgyében és az aranyosszéki falvakon. Rabutin ezekről a vidékekről városokba, erősségekbe rendeli a lakosságot. A falvakon csak a férfiak maradhatnak, de figyelmezteti őket, hogyha azzal a szándékkal maradnak házukban, hogy a kurucoknak meghódoljanak, úgy fognak velük bánni, mint az ellenséggel. A kurucokhoz pártoló falvakból három-három embert felakasztott. Minden falu köteles hírt adni a portyázókról, s ha ezt elmulasztja, a bírót vagy akárkit, aki ott volt, felakasztják. Azokat a falvakat »akik már a kurucságra kezdenek hajolni«, keményen megfenyegeti, hogyha nem térnek hűségre, tűzzel-vassal fogják lakóhelyüket eltörölni a föld színéről, a falusiakat pedig nyársba húzzák. Mindez nem marad csupán elrettentő fenyegetés. Toroczkót, Toroczkó-Szentgyörgyöt és az egész Aranyosszéket felégették. De-Rabutin nem gondolt arra, hogy a megpiszkált tűz szikrái messze szállanak és másutt is tüzet gyújthatnak.116 Erdélyben már hatalmas lánggal lobogott a szabadságharc tüze és ezt a falvak lakosságának lelkes csatlakozása táplálta.Torda, Kolozs,Doboka,Szolnok vármegyék, Hunyad vármegye északi része kuruc. A mezőség lakói azokat, akik a császár mellett állanak, »fogják, fosztják, vágják«, kuruccá lett társaikat és a bejött kuruc katonákat mindenkor hírekkel, éléssel tartják, barátsággal, jó gazdálkodással fogadják, a kurucok leveleit, pátenseit hordozzák. Van olyan hely is, »az kiknek faluj okban kurucz is nem lévén, hanem magok saj át j óakaratytyukbul lettenek kuruczokká.«11 7 Ebben az időben alakult ki az erdélyi népfelkelés általános és határozottan németellenes profilja. December közepén báró Tige császári ezredes kb. 2 500 főnyi serege Kolozsvárra indult, hogy onnan az erősen szorongatott Kővárba élést vigyen. Útját felégetett falvak jelezték : Szentmihályfalva, Köven, Bágyon, Kerecsed, Dés, Akna, Néma, Széplak üszkös falait hagyta maga után, Torda városa csak úgy kerülte el a veszedelmet, hogy a tordaiak kijöttek a császári csapatok elé »sok szekereket megrakván éléssel, számával«. Tordára ekkor hol kurucok szálltak, hol pedig a németnek hódolt a város. Guthi csapatainak fegyelmezetlen magatartása csak még jobban elmélyítette az amúgyis ingadozó városi polgárságnak a kurucok iránt táplált bizalmatlanságát. Nem bíztak abban, hogy a kuruc csapatok megvédik őket a császáriak megtorlásától, napjaik nagy szorongásban teltek.118 115 Guthi aranyosszéki portyájáról és következményeiről A. R. I. 187, 188 — 89, 263—255. 1. ; Czegei Vass-napló nov. 26. MHHS 35. k. 371.1.; Szaniszló-napló TT 1890. 314. 1. 116 OL L. С. R.H.-I. 9-10, 20, 22. 1. 117 OL Gub. Pol. 1703. — L. C. R. H.—I. 25. 1. ; Mémoires de Rabutin 121. 1. 118 A. R. I. 192, 196, 197, 198.1. Czegei Vass-napló dec. 19, 20, 21, 22, 23, 24. MHHS 35. к. 372 — 373 1.; Szakái-napló ТЕ II. 65. 1.; Szaniszló-napló T. T. 1890. 314. 1.; Rákóczi emlékiratai 78. 1.
