Századok – 1954
Tanulmányok - Szidorov; A. L.: A nemzetközi munkásmozgalom központja Oroszországba való áthelyeződésének kérdéséhez 528
.540 A. L. SZIDOROV matnak természetes következménye volta marxista párt létrejötte. »A munkások osztályharca ennek az egybeolvadásnak a hatására a proletariátus öntudatos harcává válik, amelynek célja, hogy a proletariátus megszabaduljon a vagyonos osz ályok kizsákmányolásától, kialakul a szocialista munkásmozgalom legmagasabbrendű formája : az önálló szociáldemokrata munkáspárt«.26 Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt létrehozása az egyik legfontosabb előfeltétele; volt annak, hogy az orosz munkásosztály betölthesse élenjáró szerepét Oroszországban és a nemzetközi munkásmozgalomban. Lenin az új típusú párt megalkotásáért vívott harc közben egyidejűleg kidolgozta a proletárharc programbeli, taktikai, szervezeti kérdéseit, a Marx és Engels forradalmi elveihez való hűség szellemében, olymódon, hogy tanításukat a megkezdődött imperialista korszak új tényeinek általánosítása alapján továbbfejlesztette. Senki sem mutatta meg oly mélyen és minden oldalról, mint Lenin, mennyire káros politikailag az ösztönösség elmélete, amely mindenfajta opportunizmus logikai alapja, amely tagadja a párt vezetőszerepét az osztállyal szemben, vagyis ténylegesen tagadja azt, hogy a munkásosztálynak elengedhetetlenül szüksége van forradalmi pártra. Leninnek és a régi »Iszkrá«-nak a marxista párt megszervezéséért folytatott harca a II. kongresszuson a forradalmi szociáldemokrata párt megteremtésével fejeződött be. Marx és Engels halála óta a nemzetközi munkásmozgalomban elsőízben jött létre a munkásosztálynak olyan politikai pártja, amely a proletárdiktatúráért folytatandó harc feladatát meghirdető forradalmi programot fogadott el. Lenin »A diktatúra kérdésének történetéhez« című munkájában a következőket írta: »Ez a programm világosan és határozottan teszi fel a proletárdiktatúra kérdését, mégpedig éppen a Bernstein ellen, az opportunizmus ellen folytatott harccal kapcsolatban«.27 Az, hogy a kongresszus forradalmi pártprogramot fogadott el, a bolsevikok győzelme volt nem csupán az orosz, hanem a nyugateurópai opportunizmus felett is. A II. Internacionálé pártjaival ellentétben a bolsevik párt agrárprogramot is kidolgozott, amely abból indult ki, hogy a parasztság a'proletariátus megbízható szövetségese. A bolsevikok agrárprogramja gyakorlatilag realizálta Marx és Engels útmutatásait arra vonatkozólag, hogy a proletariátusnak fel kell használnia a paraszti tartalékokat. A bolsevik párt létrejötte fordulópont volt a nemzetközi forradalmi mozgalomban. A bolsevikok, élükön V. I. Leninnel, határozottan felléptek az orosz és a nemzetközi opportunizmus ellen. Magától értetődik, hogy működésüket a II. Internacionálénak és az Internacionálé legnagyobb pártjának — a német szociáldemokráciának — vezetői ellenségesen fogadták. Nemcsak a jobboldaliak és a centristák, hanem ennek a pártnak balszárnya is — Luxemburg, Parvus és mások — teljes megnemértést tanúsítottak az OSzDMP II. kongresszusán bekövetkezett szakadás lényege és mély gyökerei tekintetében, ellenségesen fogadták a párt építésének lenini tervét, védelmükbe vették a mensevikeket, Plehánovot. -A leninizmus a nyugati és az oroszországi, az orosz és a nemzetközi opportunizmus elleni kíméletlen harcban született, nőtt és erősödött meg. Ez magyarázza rendkívül harcos.és forradalmi jellegét. 26 V. I, Lenin Művei. 4. k. 263. 1. 27 V. I. Lenin Művei. 31. k. 347. 1.
