Századok – 1954
Szemle - Ausländische Beteiligungen an westdeutschen Unternehmungen (Ism.: Magos György) 481
SZEMLK 481 ф -embereink, akik kultúrtörténettel foglalkoznának. Példamutató lehet számunkra Leu Stem, aki mint a halle-wittenbergi egyetem Német Történeti Intézetének vezetője vállalkozott arra, hogy az egyetemhez szorosan kapcsolódó természettudományos társaság történetét megírja. Bizonyos az, hogy jártabb utakon haladt, mint amilyeneken mi elindulhatnánk, hiszen tanulmányának jegyzetei mutatják, hogy előtte már hány természettudós és történész foglalkozott e társaság történetével. így ö maga forráskutatást nem is végzett, hanem a már feldolgozott tényanyagot a történeti materializmus segítségével, Marx, Engels és Mehring a német- történelemre vonatkozó megállapításaira támaszkodva úgy használta fel, hogy megmutatta : egy tudományos társaság, jelen . esetben a Német Természettudósok Akadémiájának története nem választható el a német nép történetétől. Nemcsak a német tudománytörténet egy szakasza tárul ki előttünk ebben a munkájában, hanem akárcsak a két előzőleg ismertetett tanulmányában, a német jelen és a német élniakarás is megmutatkozik benne. WEINER MAGDA AUSLÄNDISCHE BETEILIGUNGEN AN WESTDEUTSCHEN UNTERNEHMUNGEN Külföldi érdekeltségek a nyugatnémet vállalatokban (Berlin, Deutsches Wirtschaftsinstitut. 1951. 518 1.) FA külföldi monopoltőke nyugatnémet ós nyugat-berlini befolyásának bemutatásával bonyolult ós időszerű feladatot oldott meg a Német Demokratikus Köztársaság Gazdaságtudományi Intézete : a külföldi tőke nyugatnómetországi érdekeltségeinek feltárása fontos adalék a nyugati hatalmak német kérdésben folytatott politikájának megértéséhez. A munka különös érdeme, hogy az összes elérhető adatok alapján, a rendelkezésre álló adatok megengedte korlátokon belül, a tőkés viszonyok rejtett oldalát tárja fel : a német és külföldi fináncíőke között kialakult pénzügyi, üzleti kapcsolatokat. A többszáz oldalas adatközlést módszertani ismertetés és a német külföldi tőkéskapcsolatok történetének rövid áttekintése vezeti be. A nyugati tőkésekkel kapcsolatban álló nyugatnómetországi cégek többsége a már régebbi — XIX. század végén és a XX. század elején létesült — kapcsolatokat folytatja, illetve fejleszti tovább. A Nyugat-Németországban ma oly jelentős szerepet játszó amerikai tőke már a múlt század 80-as 90-es éveitől kezdve résztvett Németország gazdasági életében. (Pl. a General Electric résztvett az AEG alapításában.) A külföldi, köztük elsősorban az amerikai és angol töke németországi befolyása az 1924 — 29-es években nagymértékben kibővült . Az angol és amerikai finánctőke, mint ismeretes, jelentős szerepet játszott a német militarizmus lalpraállításában. A második világháború után a külföldi tőke németországi befolyása tovább növekedett. Elsősorban az amerikai és angol monopoltőke pozíciói, erősödtek meg, és ebben döntő szerepe van a megszálló hatóságoknak, amelyek saját tőkéseik érdekeltségeinek különféle előjogokat biztosítanak. A második világháború után kialakult német-külföldi tőkós kapcsolatokra élesen nyomja rá bélyegét a kapitalista rendszer általános válságának második szakasza. A második világháború után nem újult meg a tőkekivitel olyan formában és olyan lendülettel, mint az első világháború után. Bár 1950 júniusa óta megszűntek a tőkebehozatalt akadályozó katonai korlátozások, a magántőke igen tartózkodó a nyugatnémetországi befektetések irányában. Ennek oka egyszerű : a nyugati tőkések a számukra bizonytalan nyugatnómetországi politikai helyzet miatt tőkéikkel inkább a világ más tájai feló fordulnak (Kanada, Dél-Amerika, stb.). Az amerikai finánctőke azonban nyugatnémetországi befolyásának további kiszélesítésére új formát talált, olyan módszert, mellyel biztosítja itiagának a profitot, de a kockázatot az állami költségvetésre és ezen keresztül az amerikai adófizetőkre hárítja : a nyugatnómetországi amerikai tőkekivitelben legnagyobb szerepe az állami költségvetésből származó összegeknek van (Marshallterv, stb.). 1951 júliusában 3700 nyugatnómetországi és nyugat-berlini részvénytársaság közül 561 állott külföldi érdekkörben (15%), a külföldi érdekeltségű német részvénytársaságok alaptőkéje az összes nyugatnémet részvénytársasági tőkének 45 —50%-át képezi (16—18 milliárd márkából 7976 millió). A ténylegesen befektetett külföldi tőke a kötet adatai szerint 4,3 milliárd márka. A külföldi befektetéseknek több mint fele amerikai és angol tulajdonban van, 14 része svájci és hollandi, további Vá része pedig egyéb,
