Századok – 1954

Szemle - Oelssner; Fred: Rosa Luxemburg (Ism.: Erényi Tibor) 473

S У, EM LU 473 Írországnak ós Egyiptomnak, később Indiának és Líbiának adtak, Dutt a »formális függetlenség technikájának« nevezi. Ezzel a technikával igyekeztek az imperialisták leszerelni a népi felszabadító mozgalmat ; lényege az, hogy különböző alkotmányos formák mellett az igazi hatalom az imperialisták és az őket szolgáló burzsoázia kezében marad. Ahol ezek az országok bizonyos fokig független politikát folytatnak, mint India vagy Egyiptom az utóbbi időben, — ez csak a néptömegek nyomására történik. Dutt azonban nem elemzi eléggé ennek a függetlenségnek haladó oldalát, a proletariátus forradalmi harca érdekében, hanem inkább a negatív oldalaira utal. A gyarmatok süllyedő életszínvonalával, az angol néptömegek rosszabbodó helyzetével Dntt szembeállítja a Szovjetunióban ós a népi demokráciákban virágzó gazdasági és kulturális életet. Ezzel egyben megcáfolja azt a gyakran hangoztatott frázist, amelyre mind a konzervatív-, mind a munkáspárt államfórfiai hivatkoznak, hogy a birodalom válsága a második világháború^ következménye. A Szovjetunió és a népi demokráciák sokkal több kárt szenvedtek, mint Anglia, mégis népgazdaságuk a felemelkedés útján van. A munkáspárt szégyenteljes módon ragaszkodik a birodalomhoz, ezzel gátolja Anglia hasonló felvirágzásának útját. Kormányzásuk idején politikájukat újfajta szocialista gyarmatosításként igyekeztek feltüntetni. Anglia szerintük nem zsákmányolja ki a gyarmatokat, hanem pénzt fizet a gyarmati »elmaradott« népek felemelkedésének érdekében. A munkáspárt vezetőinek ragaszkodása a birodalomhoz abban az elméletben is kifejezésre jut, hogy a birodalom a brit munkások életszínvonalának fenntartását szolgálja. Ezzel mételyezik meg a brit munkásoknak azt az elég tekintélyes részét, amely a gyarmati extraprofitnak köszönheti magasabb életszínvonalát. Ezzel szemben Dutt meggyőzően bizonyítja be, hogy a birodalom fenntartásának terhe a brit nép vállára nehezedik : a súlyosbodó adók, magasabb árak és csökkenő életszínvonal, a gyarmati háborúk és a fegyverkezési verseny, mindez az imperialista rendszer fenntartását szolgálja. »A válság« Dutt szavai szerint »egy világbirodalom élősdi metropolisa -na к a válsága«. •>A munkásmozgalom és a birodalom« c. fejezetében Dutt feleleveníti a brit nép antiimperialista hagyományait, amelyeke^ Kier Hardy-n, Williams Morris-on, az 1880-as évek szocialistáin keresztül a chartistákig visszavezet. Lerántja a leplet a fábiánusok imperialista elméletéről, amely az imperializmus népszerűsítőjének szerepét játssza a munkásmozgalmon belül. E történelmi szemle egyben biztatás a jövő harcai számára is, feltárja a brit munkásmozgalom igazi hagyományait. A mostani válságos helyzetben, hangsúlyozza Dutt, régi harcosainak szelleméhez híven, feltétlenül szükséges, hogy a brit nép, a munkásosztállyal az élén, átvegye a hatalmat, az országot a béke, a nemzeti függetlenség, a birodalom népeivel folytatott baráti együttműködés útján vezesse, hogy így oldjuk meg a brit birodalom válságát a kommunista párt programmja, »Anglia útja a szocializmus felé« útmutatásai alapján. R. Palme Dutt könyve, bár főleg Nagybritannia, a brit gyarmatok és a brit birodalomtól függő országok helyzetével foglalkozik, egyben feltárja az egész imperializmus válságának gyökereit : így nemcsak a brit néphez szól, hanem erősíti a demokratikus békemozgalom résztvevőit minden országban, köztük hazánkban is. bjLRtoK Doms FREU OELSSNEK : KOSA LUXEMBURG Kritikai életrajzvázlat 1 (Budapest, Szikra, 1954. 194 1.) A Szikra Könyvkiadó nagyon helyesen járt el akkor, amikor Ered Oelssner, Kosa Luxemburgról írott, 1952-ben Berlinben megjelent művét kiadta magyar nyelven. Rosa Luxemburg tevékenysége elválaszthatatlanul kapcsolatos a nemzetközi munkásmozgalom egyes alapvető kérdéseivel. Munkásságának hatása megmutatkozott a magyar munkásmozgalomban is, hősi élete alkalmas arra, hogy példaképül állítsuk a magyar dolgozók elé. Ugyanekkor a luxemburgizmus elméletének nyomai és maradványai erősen megmutatkoztak Magyarországon is. így ennek a gyökerében téves elméletnek kritikai ismertetése jelentősen elősegíti ideológiai fejlődésünket. Oelssner műve megírásakor kettős célt tűzött maga elé. Meg akarta ismertetni a német dolgozókat azzal a Rosa Luxemburggal, aki »a német történelem egyik legnagyobb