Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
44 VÁRKONYI AGNES helyének véglegesen Szebent jelölte ki, mert szorosan kézben akarta tartani a főnemességet.8 6 Ez volt az a mélypont, ahonnan a főnemesség egy része eljutott a fejedelemválasztó gyulafehérvári országgyűlésig. Annak a nyolc hónapnak a története, mely az októberi gyulafehérvári megbeszélés és az 1704 júliusi fejedelemválasztó országgyűlés között eltelt, az erdélyi kurucmozgalmak kifejlődésének és tudatosodásának ideje. Különös jelentősége ennek á~ mozgalomnak, hogy mintegy kierőszakolja a nemesség és főnemesség csatlakozását. Ez állítja Erdély különböző társadalmi osztályait a szabadságharc mellé, ez készíti elő Rákóczi erdélyi fejedelemválasztását és teszi lehetővé Erdély elszakadását a Habsburgoktól. Nem szabad azonban abba a tévedésbe esnünk, hogy Erdély teljesen elszigetelődött a magyarországi szabadságharctól. Rákóczi ismételten küld csapatokat, ezeknek Somlyó vára az egyik kiindulási pontjuk. A Körösök és a Maros völgyén és az Érchegység lejtőjén jönnek be Erdélybe a brádi győzelem kurucai. Rákóczi Erdély társadalmi, katonai és gazdasági megszervezésére is kísérletet tesz. Jelentős erőt képviselnek majd az 1704 elején Orlai Miklós vezetésével bejött Thökölycsapattöredékek is. Tisztázandó kérdés azonban, hógy ezek a csapatok, csapatrészek és intézkedések mennyiben segítik vagy nehezítik meg a szabadságharc társadalmi bázisának kialakulását Erdélyben. 3. A kuruccá lett jobbágyoknak Erdélyben két szövetségesük van : a városi lakosság és a székelység. A fejlődés során a városi lakosság csak szétforgácsolódva és nem mint egységes tömb lehet segítségükre : a székelység viszont kézbeveszi a kezdeményezés^ és a felkelés előharcosává, motorjává válik. Ez a két ellentétes irányú fejlődés az egymást gyorsan követő események során megy végbe. Vegyük fel ismét a történet fonalát, mply új színnel, a városi polgárság magatartásával gazdagodik. A bihari Érc-hegység magyar és román felkelőiből, Rákóczi kurucaiból és a volt Thököly-katonákból alakult kuruc csapatok vezetését Thököly ezeres kapitányai, Guthi István, Szappanos Mihály és István kapitányok vették kezükbe.8 7 Első jelentős haditettük Abrudbánya felszabadítása volt. A város megvételének körülményeit csak vázlatosan ismerjük. O'xtóber 17-én, vagy 1—2 nappal azelőtt történhetett, mert Seeau csás ári kamarai elnök október 17-én számol be a rájuk nézve jelentős veszteségről. »A felkelők elfoglalták Abrudbányát — lehet, hogy ebben az órában lerombolták Zalaknát és ily módon valamennyi vám jövedelmünk elveszett«, veti papírra az első zavaros hírekből leszűrt benyomásait. Az általános zűrzavarban azonban a város kuruc kézre kerülésének körülményeit nem látta világosan. Sennyei István ugyanis a hónap végén azt írja »Abrudbánya is vidékével együtt önként Kegyelmes Urunk hűségére adta magát«. A felkelők kb. 5 zászlóaljjal szálltak a városra, mely ezentúl az érchegységi kuruc szervezkedés központja, s a délkelet-erdélyi kuruc harcok kiinduló bázisa lett. Ezenkívül gazdaságilag is nagy nyereség a jelentős bányaváros kuruc kézre kerülése, az ott való bányák művelését Sennyei István Bágyoni Zsigmondra bízta.88 8e Mémoires de Rabutin 111. 1.; i>Egy lengyel tanácsos levele. . .« Közli: Thalyr Történelmi Kalászok. Pest, 1862, 199 1. ; Cserei 321. 1. 8' TI a 1 y : A székesi gróf Bercsényi család. II. köt. 90. I. 88 Seeau jelentése (franciául) 1703. okt. 17. OL Thez. 1703/42 ; Stephani Sennyi, 30. Octobris, ex Castris ad Szathmár ad Georgium Vajda, Provisorem Halmagyensem.