Századok – 1954

Szemle - Foster; William Z.: Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának története (Ism.: Szamuely Tibor) 467

-468 SZEMLE a polgárháború történetét. Ugyancsak ezzel magyarázható az a kísérlet is, hogy rehabilitálják az amerikai monopoltőke »érdemtelenül megsértett« rablóit. Az amerikai kapitalizmust dicsőítő eme müvek közül a legjelentősebb a columbiai egyetem ismert profeszszorának, A. Nevinsnek kétkötetes munkája »Rockefeller : A study in power« címen. (Rockefeller : Tanulmányok—a hatalomról.) Az USA külpolitikai története — a rabló amerikai imperializmus nyílt dicsőítésévé vált. A reakció és a történethamisítás eme zavaros hulláma magával ragadta még az olyan, egykor »liberális« történészeket is, mint ifj. A. Schlesinger és F. Schuman. Természetesen különösen alapos revíziónak vetik alá az USA munkásmozgalmának történetét. E téren elsősorban a reakciós szakszervezetek korrupt vezetői — W. Reuther, D. Dubinsky tűnnek ki. Az Egyesült Államokban a reakció előretörésének viszonyai között a haladó történettudományt egyedül az egyre erősödő marxista történetírás képviseli, amely az utóbbi évek folyamán egy sor kiváló eredményt ért el. A háború után többek között olyan értékes munkák láttak napvilágot, mint Herbert Aptheker és Harry Haywood kutatásai a néger nép történetéről, Victor Perlő értékes írása az amerikai imperializmusról. Az amerikai munkásmozgalom történetének tanulmányozásához nagyban hozzájárult Philip Foner munkája »Az amerikai munkásmozgalom története a gyarmati időktől az AFL megalakulásáig«, Anthony Bimba műve a »Molly Maguires« mozgalomról, és Mike Quin könyve az 1934. évi san-franciscói sztrájkról. Felbecsülhetetlen értékű az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja elnökének, William Z. Foster elvtársnak a könyve : »Az amerikai földrósz rövid politikai története«, — mely első kísérlet arra, hogy marxista elemzésnek vesse alá az amerikai földrész országainak történeti fejlődését. Áz 1952-es évben Foster elvtárs új könyvvel jelentkezett — »Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának történeté«-vei, amely magyar fordításban nemrégiben jelent meg a Szikra kiadásában. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez az Amerika. Egyesült Államok történetére vonatkozó mű — a legutóbbi évtizedek egyik legjelentősebb alkotása. A könyv sokkal többet nyújt, mint csupán az Egyesült Államok Kommunista Pártja történetének kifejtését. A mű megismertet a munkásosztály, a farmerek, a négerek és az amerikai társadalom valamennyi elnyomott rétege -által folytatott sokéves forradalmi- felszabadító harc történetével, mélyreható marxista elemzését adja e mozgalomnak, a mozgalom szakaszainak és problémáinak. W. Z. Foster a következőkben határozza meg feladatát : »A párt története az amerikai osztályharcok története, ezek alapvetően fontos része. Magábanfoglalja általában a munkásosztály növekedésének történetét, a rabszolgaság eltörlésének és a négerek felszabadításának, a szakszervezeti és farmermozgalmak kialakulásának, a dolgozó tömegek nagyszámú sztrájkjainak ós politikai harcainak, a munkások, négerek, farmerok és értelmiségiek erősödő politikai szövetségének történetét . . .« »A Kommunista Párt története szükségképpen, nagy vonalakban, az amerikai kapitalizmus története is« (13—14.1.). Könyvében a szerző maradék nélkül teljesítette a maga elé tűzött feladatokat. A mű kitűnő példája annak, miként alkalmazhatók a marxizmus-leninizmus elméleti tételei, a marxista dialektika törvényei a konkrét történeti jelenségek vizsgálatánál. Az amerikai munkásmozgalom történetének tanulmányozásánál fontos feladat megvizsgálni azokat a tényezőket, amelyek okai e mozgalom viszonylagos elmaradottságának, az amerikai munkásosztály ideológiai éretlenségének. W. Z. Foster ismét és ismét visszatér ehhez a kérdéshez. Mélyrehatóan elemzi azokat a speciális feltóteleket, amelyek az Amerikai Egyesült Államok egész történeti fejlődéséből fakadtak ós akadályozták az amerikai proletariátust abban, hogy elsajátítsa a szocialista ideológiát és megalakítsa a munkásosztály politikai tömegpártját. 1. Az amerikai fejlődés sajátosságainak eredményeképpen a munkásosztály (a négerek kivételével) rendelkezett az alapvető politikai szabadságjogokkal, többek között a választójoggal, amelyért az európai országok munkásainak sokéves elkeseredett harcot kellett folytatniok. 2. Számos évtizeden keresztül Amerikában nem alakult ki homogén nemzeti proletariátus. A különböző nyelven beszélő, különböző vallást követő, különböző kultúrájú emigránsok szakadatlan áradata erősen akadályozta az egységes munkásmozgalom kialakulását. 3. Az 1890-es évekig meglevő nyugati szabad tartalékföldek a munkásosztály állandó fluktuálásához, a munkásosztály körében kispolgári illúziók meggyökereződóséhez vezettek. 4. Az amerikai ipar gyorsütemű fejlődése révén lehetővé vált egyes munkások számára a tőkegyűjtés és polgárráválás, ami szintén feltétlenül elősegítette a kispolgári illúziók megnövekedését. 5. Az ipar gyors fejlődése valamint az állandó munkaerőhiány következtében az amerikai munkások jóval magasabb munkabért kaptak, mint az európai munkások. 6. E tényezők együttvéve jelentős munkás-