Századok – 1954

Szemle - Ljubimova; V. V.: Franicaország gazdasága és a francia dolgozó tömegek helyzete a második világháború után (Ism.: Solt László) 463

-464 SZEMLE német megszállás időszakát és főleg a háború utáni szakaszt már csak futólag ós vázlatosan világítja meg, az általános gazdasági, politikai helyzetkép megrajzolása nélkül, jóformán csak a dolgozók helyzetét jellemző legfontosabb statisztikai adatok megadására szorítkozik. A szerző — mint könyvének bevezetőjében leszögezi — azt a célt tűzte maga elé, hogy megvilágítsa a háború utáni Franciaország alapvető gazdasági kérdéseit, továbbá a dolgozó tömegek helyzetét és harcát (12.1.). A munka tehát nem törekszik arra, hogy a francia gazdaság háború utáni fejlődését lépésről lépésre nyomon kövesse, hanem csupán azokat a legdöntőbb gazdasági-politikai kérdéseket veszi elő, amelyek körül a második világháború után az osztályharc, a munkásosztály és a burzsoázia harca a legmagasabbra lángolt. Y. У. Ljubimova könyve — amellett, hogy megvilágítja a második világháború eredményeként a kapitalizmus egész világrendszerében bekövetkezett változásokat és ezeknek hatását a francia kapitalizmus helyzetére, vagyis a francia kapitalizmus helyzetét nem'elszigetelten vizsgálja történelmi szempontból igen helyesen — még a német megszállás időszakából indul ki. Részletesen megmutatja (13 — 55. 1.), hogy mennyire nemzetellenes, áruló szerepet játszott a francia népnek ezekben a szenvedéssel és megaláztatással teli éveiben a francia nagyburzsoázia, megmutatja a munkásosztálynak és pártjának szerepét Franciaország felszabadításában. Ez lehetővé teszi, hogy kömiyebben és világosabban megérthessük a háború után kialakult politikai és osztályerőviszonyokat, a munkásosztály és a Francia Kommunista Párt megnövekedett politikai szerepét. A háború befejezése után kialakult történelmi helyzet igen határozottan veti fel Franciaországban is a kérdést : a munkásosztály vagy a burzsoázia szabja majd meg Franciaország gazdasági és politikai fejlődésének irányvonalát, a munkásosztály vagy a burzsoázia tölti meg tartalommal az újonnan születő intézményeket, szerveket. A harc konkrétan a demokratikus alkotmány és demokratikus kormány kérdése, tehát az államhatalom jellegének kérdése körül, az államosítások megvalósításának módja és a gazdasági helyreállítás körül folyik. Ezek körül a kérdések körül csapnak össze az osztályerők. A Francia Kommunista Párt vezette munkásosztály törekvése arrairányul, hogy meggyengítse a fináncoligarchia pozícióit, hogy az államhatalom demokratizálása, a legfontosabb gazdasági ágak demokratikus államosítása és a francia gazdaság fellendítése révén erős, demokratikus Franciaországot teremtsen, amelyben a dolgozók nincsenek kiszolgáltatva a milliárdos trösztök önkényének. Ljubimova ábrázolási módja ezekben a fejezetekben (II., III., IV.), amelyek az első fejezettel együtt könyvének megközelítően felét teszik ki, legalább annyira a történetíróé, mint a közgazdászé. A politikai erők, események, személyek változatos, sokrétű képét festi meg. Ezekben a fejezetekben 1947-ig, tehát az amerikai megszállók nyomására bekövetkező fordulatig követi a szerző az eseményeket. A továbbiakban a könyv szerkezetileg — nyilván éppen az 1947-tel a munkásosztály helyzetében és politikai harcában bekövetkezett gyökeres fordulat következtében — valamelyest cserben hagyj a eddigi gondolatmenetét, ábrázolási módját, s ez törést jelent a könyv egész felépítésében. A következő fejezetek a »marshallizálásnak« a francia gazdaságra gyakorolt hatását, a dolgozó parasztság tönkremenését és harcát, a munkásosztály helyzetét és harcát (1944—1951) és végül a francia nép békeharcát ábrázolják. Ezek a fejezetek, amelyek hatalmas tényanyag alapján dolgozzák fel a jelzett kérdéseket, önmagukban véve (a jelzett szerkezeti disszonanciától eltekintve) legalább annyira értékes részei Ljubimova könyvének, mint azok a fejezetek, amelyek az 1947-ben bekövetkezett fordulatig mutatják be a munkásosztály politikai és gazdasági harcának egyes fordulatait. E rövid és erősen vázlatos ismertetés után meg kell jegyeznünk, hogy V. V. Ljubimova könyve hatalmas kincsesbányája a háború utáni Franciaország gazdaságára ós a francia dolgozók helyzetére, harcaira vonatkozó tényanyagnak. Értékes és érdekes adatokat és elemzést kapunk pl. a könyvben egyes olyan fontos részletkérdésekről, mint a német megszállás alatt a francia parasztságon belül végbement differenciálódási, kulákosodási folyamat (25 — 26.1.), vagy a felszabadulást követő korai szakaszban a népi hatalmi szervek — helyi és megyei felszabadítási bizottságok — működése ; képet kapunk a francia mezőgazdaság hanyatlásának okairdf (212 — 235. 1.); — a háború után a francia munkásosztály összetételében végbement változásokról (252 — 258. 1.) stb. V. V. Ljubimova könyvének mindezen túlmenően egyik legfőbb érdeme, hogy a francia dolgozók helyzetét helyes összefüggésében, a dolgozók gazdasági és politikai harcával egybekapcsolva ábrázolja. Könyvének — tudományos értéke mellett, tudományos értékét erősítve — hatalmas mozgósító szerepe is van. A történelmi tények erejével