Századok – 1954
Szemle - Jefimova; V. V.: Módszertani segédkönyv az újkori történelem tanításához (1642–1870). (Ism.: Urbán Aladár) 461
\ SZEMLE 461 VI A Szikra a könyv igényes tartalmának megfelelő módon adta közre a gyűjteményt, A fordítók és a szerkesztők sikeresen oldották meg azokat a nem kis nehézségeket, amelyek abból adódtak, hogy egész sor olyan orosz kifejezésnek kellett megtalálni a tudományosan helyes és ugyanakkor érthető magyar műszavát, amelyek eddig nálunk ismeretlenek voltak. A fordítás szöveghű és egyben lendületes, nem töri meg Visinszkij gördülékeny, színes, fordulatokban gazdag, eleven és ugyanakkor jogászilag is mindig gondos stílusát. BEÉB JÁNOS MÓDSZERTANI SEGÉDKÖNYV AZ LJKOK! TÖRTÉNELEM TANÍTÁSÁHOZ (1642—1870) Szerkesztette : A. V. JEFIMOV (Budapest, Tankönyvkiadó, 1952. 384 1.) A Szocialista Nevelés Könyvtára sorozatában — Jefimov szerkesztésében — megjelent »Módszertani segédkönyv«... jelentős segítség történeti oktatásunk számára. A könyv az újkori egyetemes történelem 1642—1870-ig terjedő szakaszát — vagyis az újkor kezdetét és a kapitalizmus győzelmének és megerősödésének korát — dolgozza fel. Jelentőségét az adja, hogy ezzel a könyvvel kapnak pedagógusaink először olyan módszertani kézikönyvet, amely az amúgyis eléggé elhanyagolt középiskolai egyetemes történeti oktatásban teljes egészében közvetlenül felhasználható. (Karcov könyve az alapfokú történeti oktatás számára íródott, s nem meghatározott anyaghoz fűzött észrevételek rendszeres kifejtése, inkább általános szempontok, módszertani problémák ismertetése, amely csak példaként hoz konkrét történeti anyagot.) A munka egyben megismertet bennünket a szovjet pedagógia egyetemes történeti oktatásának módszereivel. »A történelem osztályjellegű, mélyen pártos tudomány. A történettudomány csak a marxista-leninista módszerre épülhet, és kibékíthetetlen harcban áll minden helytelen, téves elképzeléssel és a történelmi folyamat valószerű előadásának és megvilágításának mindenféle meghamisításával« (16. oldal) — szögezi le elöljáróban a módszertani kérdésekkel kapcsolatban a bevezetés. A könyv mindenekelőtt két általános, elvi jellegű bevezető fejezetet tartalmaz. Az első — »A tananyag nevelő és ismeretközlő jellege« — hangsúlyozza, hogy a tankönyv ismeretközlő anyaga nem választható el annak nevelő céljától. Ennek megfelelően ez a fejezet a tárgyalt fenyagban előforduló eszmei kérdésekkel foglalkozik, kiemelve azok fontosságát a tanulók politikai nevelése szempontjából. Az előforduló egyes fogalmak megértése, de az egész újkori történeti anyag alapos elsajátítása — hangsúlyozza a bevezetés — fontos a történeti fejlődés egész menetének, s napjaink harcainak megértéséhez. A kapitalizmus kialakulásának és fejlődésének ismerete, törvényszerűségeinek felismerése megérteti a tanulókkal, hogy a történelem menete szükségszerűen a kapitalizmus elkerülhetetlen bukásához és a szocialista társadalmi rend győzelméhez vezet. A tankönyv felépítése ezen perspektíva megmutatását, a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek feltárását célozza — s ennek elmélyítését kell elősegítenie a tanárnak is ; ehhez a munkához e könyv hasznos segédeszköz. A tananyag módszertani problémáival kapcsolatos főfeladat a tőkés rendszer fogalmának megismertetése, megértetni a tanulókkal azt, hogy »a tőkés rendszer az a társadalmi és gazdasági viszony, amelyet a termelőeszközöktől megfosztott és ezért munkaerejüknek áruként való eladására kényszerült munkásoknak a termelőeszközök tulajdonosai által történő kizsákmányolása jellemez« (17. 1.). Éppen ezért fokozott figyelmet kell fordítani a kizsákmányolók és kizsákmányoltak egyre éleződő ellentétére, a proletariátus osztállyászerveződésére, erősödő és öntudatosodó osztályharcára, — mint a kapitalista társadalom forradalmi úton való megbuktatásának alapvető feltételére. Hangsúlyozza, hogy mindezek megértését csak sokoldalú, alapos magyarázattal, megfelelő konkrét tényanyag közlésével érhetjük el. Ez lehetővé teszi az egyes országok sajátos viszonyainak megértését — sa fejlődés azonos séma szerint, egy kaptafára történő elképzelésének kikerülését. A bevezető fejezetek szerzője — V. A. Orlov — hangsúlyozza, hogy az anyag során több lehetőség mutatkozik a kapitalizmus és szocializmus egybevetésére (polgári forradalom, polgári demokrácia — proletárforradalom, proletárdemokrácia, stb.)
