Századok – 1954
Szemle - Visinszkij; A. J.: Perbeszédek (Ism.: Beér János) 457
SZKMLK 459 bűncselekmény ellen és — mint ahogy mondani szokták — a rossz konkrét hordozói ellen —, a másik nem kevésbbé fontos és értékes feladat : az általános megelőzés, a profilaxis, a szovjet törvény propagálása, a fegyelemre nevelés, amelyről Lenin beszélt, amikor a szovjet bíróság feladatait meghatározta« (189. 1.). IV Már utaltunk arra, hogy Visinszkij vádbeszédeiben sokrétűen rajzolja meg mind az egyes bűnözőket, mind az egyes bűnperek történelmi sajátosságait. Bsszédei a közvetlen élmény erejével viszik el az olvasót a tárgyalt bűnügy közvetlen közelségébe, — eleven képet adnak az eseményekről és megvilágítják azok osztályalapjait, emberi momentumait, történelmi jelentőségüket. Visinszkij ezt az igen nehéz feladatot azért tudta teljes sikerrel megvalósítani, mert a történelmi helyzet marxista-leninista elemzésére építi fel mondanivalóját és mély emberismerettel tárja fel az egyes cselekmények reális rugóit. A legmagasabb igényű irodalmi eszközökkel dolgozik ós így közelíti meg a reális valóságot. A vádbeszédek nyomán nagy változatossággal jelennek meg az olvasó előtt nemcsak a szovjet hatalom megrögzött ellenségei, nemcsak az imperialista nagytőke által irányított gazdasági és politikai bűnözők, hanem a megtévedt, a gyenge emberek is, akiket elragadott az osztályharc forgószele, akik nem voltak elég szilárdak, de akiknek éppen a szovjet bíróság ítéleteinek nevelő ereje ad segítséget ahhoz, hogy újból a szocialista építés segítőivó váljanak. »A nem komplett kombájnok szállításának« ügyében arról van szó, hogy az 1933-as évben, amikor központi ügy volt a mezőgazdaság gépekkel való tervszerű ellátása, az aratás idején azt kellett tapasztalni, hogy a leszállított kombájnok egy része hiányosan került rendeltetési helyére. Ennek alapján indult meg a vizsgálat, amely felderítette azt, hogy a Szövetségi Mezőgazdasági Ellátó Központ és a Gépipari Tröszt egyes vezetői és beosztottaik, bűnösen elhanyagolták kötelességeiket. Ezek ellen folytatták le a büntető i eljárást és ennek során mondotta el Visinszkij a leközölt vádbsszédet. Ebben az időben igen erősen előtérbe került a tervgazdálkodás körében a minőségi termelés. A per nem csupán a nem komplett kombájnok szállításának a bűnügye volt, hanem feltárta az egyes gazdasági és szovjet szervek munkamódszerében fellelhető hiányosságokat, viszszásságokat és bűncselekményeket. Feltárta azt a harcot, amely a szocialista építés egész » frontján szakadatlanul folyik. »Ennek a harcnak az egyik oldalán a szovjet proletárállam ; és a szocialista gazdaság alapelvei, másik oldalán annak a kispolgári ós polgári, szovjetellenes, kaotikus, tervszerűtlen, természeténél fogva anarchikus, kapitalista partizán -kodásnak az alapelvei állanak, amely már elvből sem ismer el semmiféle tervet, semmiféle irányítást, semmiféle gazdasági fegyelmet« — állapítja meg Visinszkij és rámutat arra, hogy »e pernek jelentőségót éppen az ügynek ez a másik oldala határozza meg, amely lényegében nem más, mint az osztályharc logikájának sajátos refractiója, egyes gazdasági szervek munkájának konkrét körülményeiben«. Hozzáteszi, hogy mindezek ellenére »számos nagy politikai horderejű perrel ellentétben itt egyáltalán nem osztályellensógeket, egyáltalán nem politikai ellenfeleket látunk a vádlottak padján, hanem főképpen sorainkból való embereket, rendes embereket, legyen bár kommunistákról vagy pártonkívüliekről szó«. Ezek az emberek azonban — mint Visinszkij kifejti — »ténykedéseikkel — szándékosan vagy akaratlanul, vagy ahogyan itt említették, szubjektíven vagy objektíven — a szocialista építéssel ellenségesen szembenálló érzületek, tradíciók, szokások ós munkamódszerek közvetítőivó váltak« (177 — 178.1.). Éppsn a pernek ez a jellege határozza meg az általános jellegű nagy jelentőségét. »Az ítélet, amelyet ebben a bűnperben hoznak, nemcsak a vádlottak ténykedésének szomorú végeredményekónt fog elhangzani, hanem a vádlottakon keresztül túl a tárgyalótermen, intő figyelmeztetés lesz mindazok számára, akiket még nem vontak felelősségre, de akiket okvetlenül felelősségre fogunk vonni, ha nem tanulnak ebből a bírósági eljárásból« (179. 1.). Az élet merőben más területére visz el bennünket a vrangel-szigsti telelőállomás volt vezetője, Szemencsuk ós hajtója, Sztarcev ellen lefolyt perben elmondott vádbeszéd. Ennek a bűnügynek a lényege az, hogy Szemencsuk, akit a Vrangel-szigetre küldtek az ottani telelőállomás vezetőjeként, bestiálisán bánt a helyi lakossággal. Tönkretette az eszkimók fellendülőben lévő gazdasági életét é3 végül haj bójával meggyilkoltatta Wulfsont, a kitűnő orvost, aki szovjet emberhez méltóan szembeszállt vele és le akarta leplezni. Visinszkij beszédében megcáfolhatatlan logikával bizonyítja be Szemencsuk tagadásával szemben az általa elkövetett bűncselekmények egész sorát. Megrázó erővel