Századok – 1954
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Szabó Ágnes–Erényi Tibor: A szocialista tábor párttörténészeinek budapesti tanácskozása 420
A SZOCIALISTA TÁBOR PÁRTTÖRTÉNÉSZEINEK BUDAPESTI TANÁCSKOZÁSA 431 mozgalmaknak Délkelet-Európa akkor még elsősorban agrárországaiban igen nagy jelentőségük volt. Kérdés az, hogy a kötetben a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak az egész társadalomra vagy pedig csak a munkásmozgalomra gyakorolt hatását mutassák-e be. Véleménye szerint az előbb említett megoldás a helyes. Azt javasolta, hogy a kötet mutassa be a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatását a munkásságra, a parasztságra, a városi kispolgárságra. T. Daniszewsky ezekután azt fejtegette, hogy 1917-ben beszélhetünk-e a leninizmus győzelméről a nemzetközi munkásmozgalomban. Véleménye szerint nem. A leninizmus győzelme hosszas folyamat eredménye volt. A lengyel kommunista párt megalakulása után elindult ugyan a bolsevizálódás útján, de nem vált azonnal marxista-leninista párttá. Éppen a pártok bolsevizálódásának folyamatát kell megmutatni az adott időszakban. Helyesli B. Dohm-nak azt a javaslatát, hogy a kötet, ha röviden is, foglalkozzék az 1917-es februári orosz forradalom hatásával. Azt javasolta, hogy külön fejezetben kellene a kötet elején az általánosan érvényes -dokumentumokat, a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Komintern határozatait stb. közölni. A kötet jellegét illetően megjegyezte, hogy tudományos színvonalon álló, de népszerű munkát kell készíteni. Clara Custnir a leninizmus győzelmének kérdéséről beszélt. Véleménye szerint magának a kommunista pártnak a megalakulása is a leninizmus győzelmét jelenti, ezért nem ért egyet teljesen a T. Daniszewsky által elmondottakkal. Hangsúlyozta végül, hogy a munka folyamán milyen nagy szükség lesz a Marx—Engels—Lenin—Sztálin Intézet segítségére A. V.Fjodorov,a budapesti Lenin Intézet tanszékvezető professzora hangsúlyozta, hogy a kötetnek nagy politikai jelentősége van. Véleménye szerint az egyes országokban lezajlott fejlődés sajátosságainak bemutatására nagy gondot kell fordítani. Az, hogy milyen mértékben kell foglalkozni a munkásmozgalmak mellett a parasztmozgalmakkal, éppen ezektől a sajátosságoktól függ. A bevezető tanulmánynak Fjodorov professzor véleménye szerint meg kell mutatnia a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak a gyarmati országokra gyakorolt hatását is. A. V. Tusunov azt javasolta, hogy a kiadványt, az egyes párttörténeti intézetek adják ki, a Tudományos Akadémia történettudományi intézeteivel együttműködve, a bevezető tanulmányra vonatkozóan pedig azt, hogy az egész napjainkig mutassa meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének jelentőségét. Meg kell mutatni, hogy a népi demokratikus országok létrejötte, a szocializmus építése ezekben az országokban végeredményben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének eredményeképpen jött létre. A periodizációra vonatkozóan megjegyezte, hogy az az egyes országonként változik, általában azonban a forradalmi mozgalmak fellendülésének utolsó éve az 1923-as esztendő. Nagy fontosságot tulajdonított annak, hogy a kiadványnak megfelelő tudományos apparátusa legyen. Annak a meggyőződésének adott végezetül kifejezést, hogy mind a moszkvai Marx—Engels—Lenin—Sztálin Intézet, mind pedig a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Történettudományi Intézete nagy érdeklődéssel kíséri a munkát és minden segítséget meg fog adni annak folytatásához. Réti László zárszavában megállapította, hogy az értekezlet részvevői a Magyar Munkásmozgalmi Intézet által kidolgozott tervezetet elfogadták alapul a további munkához. Kérte, hogy bízza meg az értekezlet a Magyar Munkásmozgalmi Intézetet a tervezetnek az elhangzott javaslatok értelmében történő átdolgozásával. A bevezető tanulmánnyal kapcsolatban azt javasolta, hogy azt a Magyar Munkásmozgalmi Intézet készítse el és azután az egyes intézetek képviselőiből alakult közös szerkesztőbizottság vitassa meg. Az elhangzottakat egy javaslattal egészítette ki : a kötetnek tartalmaznia kell Leninnek és Sztálinnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi hatásával foglalkozó egyes iránymutató megállapításait. Rendkívül fontosnak tartja annak meghatározását, hogy milyen legyen a tudományos apparátus és milyen alapelvek szerint
