Századok – 1954
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Szabó Ágnes–Erényi Tibor: A szocialista tábor párttörténészeinek budapesti tanácskozása 420
A SZOCIALISTA TÁBOR PÁRTTÖRTÉNÉSZEINEK BUDAPESTI TANÁCSKOZÁSA 427 pozitív vonásait. Fontosnak tartja olyan müvek megírását, amelyek a német munkásmozgalom és a délkeleteurópai népek munkásmozgalma közötti kapcsolatokkal foglalkoznak ; javasolta, hogy az érdekelt országok történészei készítsenek gyűjteményes kiadást a marxizmus elterjedéséről a XIX. században Közép,-Kelet-és Délkelet-Európában. E.Diehl ezután arról beszélt, hogy a nyugatnémet imperialisták háborús uszítása kiváltképpen Lengyelország és Csehszlovákia ellen irányul, ezért azt javasolta, hogy a következő két-három év leforgása alatt a német és lengyel történészek készítsenek közös kiadványt a német ós a léngyel, illetve a német és csehszlovák munkásosztály közös harcairól. A továbbiakban E. Diéhl kifejtette annak fontosságát, hogy közös munkánkban is megmutassuk a közép, délkelet és keleteurópai népek közös harcát az amerikai imperializmus ellen. Hasznosnak tartja az egyes intézetek archívumaiban őrzött anyagokat ismertető jegyzékek kölcsönös kicserélését is. B. Dohm az együttműködés szervezeti formáival foglalkozott, rámutatott a tudományos levelezés fontosságára, azt javasolta, hogy az egyes országok újságjaiban •és folyóirataiban minél több cikk jelenjen meg az egyes országok közötti történelmi kapcsolatokról. я F.D. Por, a csehszlovák párttörténeti intézet igazgatóhelyettese az eddig elhangzott javaslatokat azzal egészítette ki, hogy a kiadványcsere ne szorítkozzék csak a munkásmozgalmi müvekre, hanem a fontosabb történeti munkákat is juttassák el egymáshoz az egyes intézetek. Hangoztatta a jelentősebb munkák lefordításának és kölcsönös kiadásának szükségességét, hogy az egyes országok dolgozóinak szélesebb tömegei is megismerkedhessenek egymás múltjával. A dokumentumcserét különösen fontosnak tartja, utalt arra, hogy a szlovák munkásmozgalom vagy az erdélyi munkásmozgalom történetének feldolgozása nem lehetséges a magyar levéltárakban, könyvtárakban lévő forrásanyagok felhasználása nélkül. Véleménye szerint rendkívül fontos az egyes országok pártfőiskoláján elhangzott párttörténeti előadások kicserélése, javasolta előadócsere megszervezését is. T. Daniszewsky azt javasolta, hogy az egyes intézetek háromhavonként küld- ' jenek egymásnak beszámolót tevékenységükről. Miután még egyik intézetnek sincs tudományos folyóirata, javasolta, hogy ezeket a közleményeket egy időnként megjelenő, úgynevezett Információs Bulletinben hozzák nyilvánosságra. Utalt arra, hogy helyes lenne a lengyel és a magyar, ill. a lengyel és a csehszlovák haladó mozgalmak kapcsolatairól közös kiadványt készíteni. Szükséges, hogy ezekben a művekTaen bemutassuk népeink barátságának történeti gyökereit. T. Daniszewsky ezután felvetett néhány olyan elvi kérdést, amelyeknek kifejtése mindegyik intézet számára megoldandó feladat. Megemlítette ezek közül a munkás-paraszt szövetség kérdését, a szociáldemokrata párt történetének kidolgozását, az angol-amerikai imperializmus elleni harc történetének feltárását. A népi demokratikus fejlődésre vonatkozóan, véleménye szerint, egyike a legfontosabbaknak a népi demokratikus forradalom szocialista forradalomba való átnövésének megmutatása. Ennek a kidolgozása a népi demokratikus országok párttörténészeinek együttes erőfeszítését kívánja meg. Nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a moszkvai Marx—Engels — Lenin—Sztálin Intézet résztvesz a közös munkában és azt tanácsaival, útmutatásaival segíti. Végezetül azt indítványozta, hogy az egyes párttörténeti intézetek képviselői minden évben találkozzanak és tartsanak közös megbeszéléseket. Clara Cusmir hozzászólásában a népi demokratikus országok munkásmozgalmának történetét bemutató múzeum fejlesztésének fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta az együttműködés jelentőségét abból a célból, hogy a múzeum a kutatások legújabb •eredményeit mutassa be. A közös kiadványokat illetően megemlítette, hogy helyes lenne olyan mü kiadása, amely megmutatná a román burzsoázia és földes urak szerepét az 1919-es Magyar Tanácsközt ársaság leverésében és egy olyan munka megjelentetése, amely a román
