Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC KIBONTAKOZÁSA ERDÉLYBEN 35 említjük, amennyiben Erdély népeinek része volt benni.k és amennyiben hatással voltak a további eseményekre Erdélyben. A tiszántúli hadjárat során Rákóczi 1703 julius végére »egy trapéz alakú síkot tartott birtokában, melyet a Tisza, a Körösök és az erdélyrészi hegyek fogtak közre«5 3 . Rabutin, felmérve Rákóczi harcának eddigi sikereit, br. Glöckelsberg tábornokot küldte Rákóczi szemmeltartására kb. 500 — 600 lovassal. »Erdély felől németek is gyünek, ma vöttük Generalis Rabutin uram ő Kegyelme levelét«. Ez a Glöckelsberg-vezette császári különítmény azonban nem váltotta be a még bizalmatlan nemesek reménykedését. Glöckelsberg megszállta ugyan Somlyó várát, Erdélynek egyik fontos kapuját, de Szűcs János kuruc ezredes közeledtének hírére — akit Rákóczi az Erdélyből jövő esetleges támadások elhárítására küldött Glöckelsberg ellen— kitért az összecsapás elől, 500 lovasával a Kraszna-közbe húzódott és augusztus 5-én bevonult Szatmár várába. Ezzel az Erdélyt megszállva tartó császári haderőnek egy jelentős része a legtehetségesebb császári tábornokkal együtt kikapcsolódott az eseményekből. Somlyó a kurucok kezébe került. A vár magyar katonáié volt az érdem, akik miután »lágy«, »félénk« parancsnokuk, Boér Ferenc főispán »odahagyá« őket és »beszökék Erdélybe«, Kaszás Pál hadnagyot választották meg vezérüknek, majd megadták a kurucoknak a várost és közös erővel bevették a várat. Somlyó elfoglalásával a császáriak egyik számottevő bázisukat vesztették el. A kurucok »betörték Erdély egyik jelentős kapuját«, olyan erősségre tettek szert, mely hónapokon keresztül kiindulópontja lesz az erdélyi kuruc támadásoknak. A somlyói kurucság mozgósítja az egész Szilágyságot és szervező központja a vidék felkelőinek. Ekkor kapcsolódik be Szamosköz a szabadságharcba. »A kurucok pedig már az Szamosközön ugy annyira megszerezték a járást, hogy fülöknél fogvást rángatják az embereket magok köziben.« Somlyó megvétele után »a Szamos más felin zászlóstul járt a kurucság«.54 A Szamoson túli — Szamos jobbparti-vidék fölött Kővár vára őrködött. Ennél az erősségnél, mely Erdély északi részének, az évek óta forrongó Kővárvidékének fontos kulcsa volt, nem végződnek ilyen gyors sikerrel a kuruc próbálkozások. A vár parancsnoka gróf Teleki Mihály, aki Rabutin parancsára csak kedvetlenül és vonakodva vállalta el ezt a tisztséget. Rákóczi felismerve Kővár jelentőségét, megpróbálja vér nélkül megynyitni Erdélynek ezt a másik kapuját is. Teleki azonban — bár látja a kuruc felkelés Kővár vidékén is kibontakozó hatalmas méreteit — nem fogadja el Rákóczi ajánlatát, nem vállal közösséget a felkeléssel, hanem a vár védelmére készül. Telekit a vidék ármásainak (fegyveres félszabadok) magatartása hamarosan meggyőzi állásfoglalásának helytelenségéről, de a kedvező percet elmulasztotta és ezzel csaknem félesztendővel elodázta Kővár kuruckézre kerülésének idejét. A Szamos-jobbpart lakói, román és magyar jobbágyok, ármások és szegénynemesek, mikor Telekia vár köré szólítja őket,leteszik a hűségesküt, deatovábbi események azt bizonyítják, hogy szívükben a kurucokhoz húznak. A vidék kurucérzelmű népének és felkelőinek szervezése a nagybányai kurucok feladata lesz. Nagybányát augusztus 13-án a kővárvidéki kuruc csapatok hadnagyai szólították fel megadásra. A város másnap fejet hajtott a fejedelem előtt. Hódo-53 Esze Tamás : II. Rákóczi Ferenc tiszántúli hadjárata. Századok 1951. 70. ].> 54 Somlyó megvétele : Esze T., i. m. 79. 80. 1. ; K. Okit. V. K. 20, 23-24. 1. OL L. C.R. H.-G. 989 1.; L. C.R.L.-H. 440. 1. .3*
