Századok – 1954

Közlemények - Biró Jenő: Adalékok a Magyar Tanácsköztársaság hadtörténetéhez 335

ADALÉKOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG HADTÖRTÉNETÉHEZ 365 A Forradalmi Kormányzótanács a tervet elfogadta. A Hadseregparancs­nokság július 5-én adta ki intézkedését2 9 az új hadműveletre, amely lényegileg a következőket tartalmazta : * A Hadseregparancsnokság szándéka a hadsereg zömével a Tiszán átkelni s egyelőre a reánk erőszakolt demarkációs vonalig előnyomulni. Ebből a célból két csoport alakul az I. és a III. hadtestparancsnokság vezénylete alatt. a) Az I. hadtest súlya Szolnoknál. Ott gyülekeztesse az alárendelt 6. és 7. hadosztályt. A 2. hadosztályt a hadtestparancsnokság «Csongrád környékére vonja össze". Később meghatározandó időpontban mindkét csoport átkel a Tiszán. A szolnoki csoport egyenest kelet felé, a 2. hadosztály zömével Békéscsaba, egy oszloppal Nagyvárad felé tör elő. b) A III. hadtest, melynek kötelékébe az 1. és 5. hadosztály tartozik, továbbá a 2. és 3. dandár Tokaj környékén gyülekezik. A később közlendő időpontban ugyancsak átkel a Tiszán, zömével Debrecen, egy oszloppal pedig Nagykároly felé tör elő. (A 3. hadosztályt utólag a szolnoki I. hadtesthez helyezték át.) c) A két hadtest között Poroszlónál a 80. dandár kçl át a Tiszán. Fel­adata tüntetés ; igyekezzék minél több erőt magára vonni.30 cL) A hadsereg déli oldalát a Duna—Tisza közén a 4. hadosztály zöme biztosítja.3 1 (A déli irányt még mindig nem lehetett elhanyagolni.) e) Hadseregtartalék a 3. hadosztály és a 4. hadosztály fennmaradó része. • *v Sajnos Julier alezredes, a Vörös Hadsereg áruló vezérkari főnöke ezt a haditervet néhány nappal az offenzíva kezdete előtt a bécsi ellenforradalmi komité vezére, gróf Bethlen István tudomására hozta. Bethlen átadta az angol titkos szolgálatnak, amely angol útlevelet állított ki őrgróf Pallavicini Alfonz­nak, hogy a haditervet Szegedre vigye. A szegedi ellenforradalmi kormány azután gondoskodott arról, hogy a franciák és a románok is megkapják a terveket ; így a magyar ellenforradalom jóvoltából a román hadvezetőség a támadás megkezdése előtt 36 órával tökéletesen értesülve volt a Vörös Hadsereg hadműveleti terveiről.3 2 Arról, hogy a.Magyar Tanácsköztársaság az imperialista román hadsereg ellen a Tiszán át támadó hadműveletre készül, a párizsi Legfelsőbb Tanács már jóval előbb értesült.3 3 A román delegátusok július 11-én kérték a Legfelsőbb Tanácstól, hogy a román erőkkel a francia és szerb csapatok közösen működjenek közre a Magyar Tanácsköztársaság megsemmisítésében. Clémenceau ezt a javaslatol elvben el is fogadta s ismét megbízta Foch marsallt, hogy készítse el a közös hadműveleti tervet. Ebben az időpontban a román haderő Márdárescu tábornok parancs­noksága alatt három védelmi szakaszban állott a Tisza keleti partján.3 4 29 Hadseregparancsnokság 705/9. sz. * L. 6. sz. térképvázlat. 30 Hadseregparancsnokság 709/6. sz. intézkedése. 31 Hadseregparancsnokság 709/2. sz. intézkedése. 32 Andics Erzsébet : Munkásosztály és nemzet. Bpest, 1945. 82. 1. 33 fíujac : Campagnes roumaines d'avril et de juillet 1919. contre les bolcheviks hongrois. La France milit. szept. 17. sz. 34 Bujac, i. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom