Századok – 1954
Közlemények - Biró Jenő: Adalékok a Magyar Tanácsköztársaság hadtörténetéhez 335
ADALÉKOK A MAGTAB TANÁCSKÖZTÁRSASÁG HADTÖRTÉNETÉHEZ 339 de francia segítséggel lázasan fegyverkezett. Területi igényei Erdélyre, Dobrudzsára és ííesszarábiára terjedtek ki. Ellenséges viszonyba kelült tehát Magyarországgal, Bulgáriával és Oroszországgal, helyesebben az orosz forradalommal. Erdély egy részének megszállását a Marosig már a belgrádi fegyverszüneti szerződés biztosította számára, a demarkációs vonalat az antant hamarosan kitolta nyugat felé. Akkor, amikor a magyar proletárdiktatúrát kikiáltották, a demarkációs vonal Máramarossziget—Nagybánya—Zilah vonala előtt húzódott, de a Párizsban ülésező békekonferencia a Vyx-jegyzékben követelt terület átadásához is ragaszkodott. Ezt a proletárdiktatúra elutasította. A párizsi békekonferencia 1918 decemberében elismerte Csehszlovákia megalakulását és területi igényeit. A Károlyi-komány a csehszlovákokkal szemben alig tudott kifejteni komoly fegyveres ellenállást. A csehszlovák csapatok hamarosan elfoglalták államuk területét. Csehszlovákiának három irányban kellett erőt kifejtenie : meg kellett szállnia új déli határát Ausztria felé, el kellett foglalnia Szlovákiát, s mivel a szintén antant szövetségesnek nyilvánított új Lengyelország rövidesen vitássá tette Tesin környékét, oda is be kellett vonulnia. Ezen feladatok megoldására a csehszlovák burzsoázia nem rendelkezett elég erővel. Legszámottevőbb csapatai Szibériábaniiarcoltak Kolcsak admirális seregében. Ezenkívül Francia- és Olaszországban is alakultak az ottlevő hadifoglyokból csehszlovák légiók, amelyeket a német, illetve az osztrákmagyar fegyverszünet megkötése után rövidesen haza szállítottak. Ezek segítségével Szlovákiában már 1918 végén megalakították a 6. és 7., majd később a 3. és 4. hadosztályt. Philippe francia ezredes parancsnoksága alatt 3 gyalogezred, Piccione olasz tábornok parancsnoksága alatt 6 gyalogezred érkezett haza Franciaországból, illetve Olaszországból. Csehország területén a monarchia egykori haderejéből kb. 40 zászlóalj maradt ; számításba lehetett venni ezen belül aSokol egyesületek fiatalságát. Ez az erő összesen 78 zászlóaljat, 28 üteget, 8, lovas századot és 27 lovas századot (ló nélkül) tett ki.1 Ez volt a helyzet a szomszéd államokban, amikor a Magyar Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsa 1919. március 21-én átvette a hatalmat . Az országot teljesen bekerítették, a nyugati irányt kivéve. .Határai mentén mindenütt burzsoa-imperialista seregek álltak. Énnek ellenére a környező államok kapitalista köreiben, sőt a párizsi békekonferencián is óriási riadalmat keltett a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása. Kommunista állam Európa közepén, amely megalakulása első percében legbensőbb szövetséget kötött Szovjetoroszországgal! Itt sürgősen cselekedni kell! Clémenceau, a békekonferencia elnöke Foch tábornagyot szólította fel, hogy katonai szempontból adjon véleményt a teendőkre nézve. Foch tábornagy szerint tartani lehetett attól, hogy a két kommunista állani helyreállítja egymással az összeköttetést, tehát mielőbb gátat kell közéjük emelni, nehogy a fegyveres érintkezés létrejöhessen. A csehszlovák és a román haderőnek mielőbb érintkezésbe kell egymással jutniok. Továbbá a Budapest elleni koncentrikus támadást ajánlotta. De a békekonferencia egyelőre csak az előbbi elgondolást tette magáévá. Nyilván tartott saját munkásságától, amely szembeszállt volna ilyen nyílt intervencióval, azzal, hogy a magyar 1 Bujac : L'occupation de la Slovaquie. La France militaire. 1930. jan. 17. sz., febr. 4. sz.
