Századok – 1954
Tanulmányok - Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc breznai kiáltványa 285
ír. RÁKÖCZI FERENC BREZNAI KIÁLTVÁNYA 301 delem. Rosszul emlékezett vissza, embere nem lehetett távol ilyen sokáig. Két hónap hosszú idő, ennyire nem is volt szüksége feladatának teljesítéséhez. Magyarországi útja egy hónapig sem tartott, hiszen április végén máisor került a felkelők harmadik követségére is, mely Barwinszkyt kísérte vissza Lengyelországba. Egy eddig fel nem használt forrás, Reviczky Imre nagyszőllősi harmincados DiariumPrimum-a,47 " úgy tudja, hogy a breznai kiáltványt már áprilisban átvették a követek Rákóczitól. A kiáltvány korábban ismert példányai május 12-éről vannak keltezve, ezek mind másolatok. Egyetlen Rákóczi pecsétjével hitelesített példánya azonban május 6-án készült. Május első napjaiban a követek már bizonyosan Breznában1 8 voltak, tehát már áprilisban elindultak a lengyel határ felé. Barwinszky három-négy héten át járta Magyarországot. Hogy mennyire bizonytalan a Ccnjessiones-ban Rákóczi emlékezete, erre nézve jellemző példa amaz állítása, hogy követe május végén ért vissza. Az adatok mérlegelése és összevetése alapján az események időrendjét így állíthatjuk össze : Március eleje (koratavasz) : A szegénylegények erdei értekezlete. Március közepe ; Első követségük Rákóczinál. E követség bizonyosan végbement, mert közvetve maga Rákóczi is megemlékezik róla, tartalma szerint utalva március 17-én kelt memorandumára a Confessiones-ban. Április eleje: A bujdosók második követsége. Rákóczi beküldi'Barwinszkyt Magyarországra. Április havában : Barwinszky Pap Mihály kíséretében bejárja a felkelésre készülődő vidékeket. Április vége : Rákóczi embere visszatér Lengyelországba, vele megy a harmadik követség. Május eleje : Rákóczi döntése a hazulról kapott jóhírek hatása alatt. Május 6. : A breznai manifesztum kelte. Rákóczi műveiben e három követségről fennmaradt emléktöredékek szövődtek össze, Károlyi műveiben ezekről szóló elég hiányos értesülései maradtak fenn. A kutatás mindmáig eléggé tájékozatlan a három követségben részvevő személyek kilétére nézve is. Rákóczi azt írja a Mémoires-ban, hogy először Bige László kereste fel egy orosz pap társaságában. A Confessiones Pap Mihály és Bige László nevű, parasztruhába öltözött nemeseket említ, akik »a német elnyomás okozta szegénység következtében már inkább a pórnéphez, mint a nemesek osztályához tartoztak«. Károlyi szerint az első és a második követségben Pap Mihály és Bige György vettek részt, a harmadikról csak ennyit mond : »A nép Barwinszkyval ismét visszaküldötte követeit.« Megemlékezik azonban Esze Tamás lengyelországi követségéről is Memoriale-]a, 25. szakaszában : »Úgy hallatszott, hogy Esze Tamás is benjárt Rákóczinál, de erről nincs biztos tudomásom : hogy azonban ezredesi rangjáról pecsétes kinevezési okmánya van, — ez bizonyos.« Az adatok egyeztetése, az ellentmondások kiküszöbölése ennél a kérdésnél is szükséges. Szinte bizonyosra vehetjük, hogy az első két követjárás Pap és 47a Ismertetését, keletkezésének történetét 1. sajtó alatt levő tanulmányunkban. Acta Reviczkyana. (Levéltári Közlemények, 1954). 48 »Brzezan, Ilyvótól (Lemberg) nem messze, Stry és Tarnopol között fekszik, meglehetős város fölött épült erős vár ... a munkácsi szélektől alig három napi járóföldre.« (Thaly: Bercsényi család. II. köt. 442. 1.)
