Századok – 1954

Krónika - Szántó Imre: Kolacskovszky Lajos (Nekrológ) 235

KRÓNIKA 235 történeti tanszókét vezette. Felkészültsége, kiváló egyéni tulajdonságai ós elsősorban tudományos eredményei a Szovjetunió határain túl is megbecsülést és tiszteletet vívtak ki a szovjet történettudomány számára. Megválasztották a lengyel ós bolgár akadémiák rendes tagjává, a prágai ós pesti egyetemek díszdoktorává. Tudományos működését ós közéleti tevékenységét a szovjet kormány nagyra értékelte, Lenin renddel, a Munka Vörös Zászló rendjelével és más rendjelekkel tüntette ki. Több munkája részesült Sztálin díjban. B. D. Grekov a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és a Moszkvai Városi Tanácsnak képviselője volt és nagy tevékenységet fejtett ki a Szovjetunió békebizbttságáhan. Munkássága szép példája a tudós és közéleti férfi egyesített tevékenységének. B. D. Grekov sokat tett a népi demokráciák és a Szovjetunió közötti tudományos kapcsolatok kiépítése érdekében. Nekünk sem csupán tudományos műveivel mutatott utat, hanem közvetlen segítséget is nyújtott az új magyar történettudomány megszervezésében. Soha el nem múló hálával gondolunk rá, mintaképül tekintjük további munkánkban. Munkáját tanítványai folytatni fogják és újabb sikerekre viszik a szovjet történettudományt. B. D. Grekov emléke nálunk is fennmarad. Főműve, »Az orosz parasztság története« nemsokára magyar nyelven is napvilágot lát s kétségtelen, hogy nagy hatással lesz a fejlődő fiatal magyar történettudományra. ' * KOLACSKOVSZKY LAJOS (1891—1964) A Magyar Történelmi Társulat Északmagyarországi — egri — Csoportjának gyásza van. Január 4-én 63 éves korában meghalt alelnöke, Kolaeskovszky Lajos elvtárs. Apja néptanító és egri újságszerkesztő volt, haladó baloldali nézeteket vallott. A fiatal Kolaeskovszky Lajos korán megismerkedett a természettudományokkal, Darwinnal s már harmadéves joghallgató korában a Kommunista Kiáltványt olvasta. 1918-ban aktívan résztvett az őszirózsás forradalomban. 1919 márciusában a kommün kikiáltása után a megyei ötös direktórium egyik tagja lett. A fehér terror hatalomrajutása után három évet töltött az ország kü'önböző börtöneiben. 1922-ben szabadult, de a megye valamennyi községéből kitiltották. Szegeden, Budapesten, majd 1942-től ismét Egerben ír, tanít, szervez, a Természetbarátok Egyesületében politikai felvilágosító munkát végez. A felszabadulás után mint tb. megyei főlevóltáros összegyűjtötte és részben feldolgozta a hevesmegyei munkásmozgalom történetét. Történeti tárgyú újságcikkeiben, előadásaiban a történettudomány adatait könnyen érthető, zamatos, népies tréfákkal fűszerezett előadásban adta közre s ezáltal megkedveltette, népszerűvé tette a történettudományt. Váratlanul bekövetkezett halála Eger város kulturális életében ós Társulatunk szempontjából nagy veszteséget jelent. SZÁNTÓ IMRE