Századok – 1954
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat 1953. évi pályázatának eredményei (Ism.: Rév Ágnes) 232
KRÓNIKA A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 1953-BAN MEGHIRDETETT PÁLYÁZATÁNAK EREDMÉNYE A Magyar Történelmi Társulat 1953 márciusában pályázatot hirdetett nemzeti multunk helyi haladó hagyományainak történetével kapcsolatos kutatások előmozdítására. A pályázati felhívásra 32 szerzőtől 45 különböző témájú pályamunka érkezett be. Ezek az adatok, összehasonlítva a Társulat legutóbbi pályázatának eredményével —melyre különböző szerzők 10 pályamunkát küldöttek be — szép bizonyítékai annak, hogy dolgozó népünk, a történelemmel foglalkozók körében fokozott érdeklődés nyilvánul meg hazánk történelme iránt. Nagy mértékben kiszélesedett a pályázók köre : középiskolai tanárok, levéltárosok, könyvtárosok, egyetemi hallgatók s a történettudomány egyes kérdései iránt érdeklődők juttatták el a Társulathoz tanulmányaikat, amelyek közül számosnak tudományos színvonala — hibáik ellenére is — kielégítő, s általában túlszárnyalja az előző pályázatokét. Az a tény, hogy a 32 szerző közül 22 vidéki, azt mutatja, hogy fokozottabban kell foglalkoznunk vidéki történészeinkkel, munkájukra, érdeklődési körükre, kutatási igényeikre jobban fel kell figyelnünk, érdeklődésüket elsősorban munkásosztályunk, parasztságunk történetével kapcsolatos kérdésekre kell irányítanunk, annál is inkább, mert tevékenységük nélkülözhetetlen a helyi haladó hagyományok feltárásában. A pályadíjak kiosztására az 1954. március 12-én tartott díjkiosztó ünnepségen került sor, amelyen Ember Győző, a bírálóbizottság elnöke, ismertette a bizottság döntését a pályadíjak odaítélésével kapcsolatban : aç első díjként kitűzött 3.000.—Ft-os pályadíjat a bírálóbizottság nem adta ki; 2.000.— Ft-os díjban két munkát, 1.000.—Ft-os díjban egy munkát, 800.— Ft-os díjban két munkát, 600.— Ft-os díjban négy munkát, 500.— Ft-os díjban két munkát részesített ; majd Merényi László és Szakács Kálmán részleteket olvastak fel pályadíjnyertes munkáikból. A bírálóbizottság határozata szerint 2.000—2.000.— Ft-os pályadíjat a következő munkák kaptak : Merényi László (Debrecen) : A debreceni munkásmozgalom története 1914 és 1919 márciusa között. A pályamunka a debreceni munkásság történetével, harcaival foglalkozik abban az időszakban, amelyben a munkásosztály forradalmasodása nagy mértékben előre haladt s eljutott a politikai hatalom megragadásáig. A szerző elvi megállapításait jelentős tényanyaggal támasztja alá, a debreceni munkásmozgalmat beállítja a nemzeti történet egészébe. Megmutatja — a valóságnak megfelelően — a debreceni munkásmozgalom és a hajdúsági parasztmozgalom közötti kapcsolatot. A pályamunka nem használja fel eléggé az alap ós felépítmény kölcsönös viszonyáról szóló marxista tanítást, amennyiben a debreceni politikai élet alakulását, a politikai mozgalmakat a — lényegében helyesen bemutatott — gazdasági helyzettől függetlenül ábrázolja. E hiányosság ellenére a munka célkitűzését jól oldotta meg ós úgy látjuk, helyes és hasznos lesz, ha Merényi László továbbra is folytatja ezirányú tevékenységét. Szakács Kálmán (Győr) : A párt harca a munkásosztály egységéért Győr-Sopron megyében (1945—1948). A szerző népi demokráciánk történetének fontos és jelentős — s történetírásunk által eddig kevéssé feldolgozott — kérdését tárgyalja. Számos konkrét tényt hoz fel a jobboldali szociáldemokraták leleplezésére, megmutatja imperializmust dicsőítő, szovjetellenes politikájukat, kapcsolatukat a reakció különféle irányzataival. Érzékelteti a dolgozó tömegek szerepét az események alakításában, a győr-sopronmegyei gazdasági-, társadalmi-, politikai viszonyokat. A MKP harcát, következetes politikáját néhány helyen jól ábrázolja, de a tanulmány egészéhez viszonyítva keveset foglalkozik ezzel a kérdéssel, s így a munka nem felel meg teljesen a címben megjelölt témának. Helyesen elemez több fontos elvi kérdést, de ezeknek körét ki kellene szélesíteni. Szakács Kálmán új anyagot feltáró, önálló kutatáson alapuló munkája — hibái ellenére is — méltán foglal helyet a legjobb pályaművek között.
