Századok – 1954
Szemle - Zimmermann; Wilhelm: Der grosse deutsche Bauernkrieg (Ism.: Székely György) 227
SZEMLE 227 tolok között, úgy valamiféle jellege már van. így a jelzett ábrázolás ez oldalon vonatkozhatik még a következőkre : a Fafaragványok rovatban szerepel »1. Szt. József szobra. Magasra nyúló alak, karján a kis Jézus« : továbbá a Sírkövek rovatban van egy sírkő »Két oromtöredók közt kereszt, bevésett Krisztus-monogrammal«. Ezekután az olvasónak nem lehet további kételye arra vonatkozólag, hogy »Jézus Krisztus különösebb jelleg nélkül« vagy a gyermek Jézus ábrázolásában, vagy a Krisztus-mono -grammban látható. Amennyiben az olvasót Krisztus »vizén és víz mellett« ábrázolás érdekli, s felüti a jelzett 340. oldalt, ott egy tollrajz ábráján, annak címének tam'tsága szerint is, Krisztust víz helyett az olajfák hegyén találja. Röviden meg kell emlékeznünk a topográfia leíró anyagát megelőző, összefoglaló bevezető tanulmányokról. Radnóti Aladár a terület honfoglalás előtti történetét és régészeti anyagát dolgozta fel. Dercsényi Dezső ós Csatkai Endre közösen írt »Sopron művészete« c. tanulmánya a leíróanyag alapján a város művészete történetének összefoglalására törekszik. Csatkai Endre külön bevezetőben foglalkozik még Sopron és környéke művészetének történetével. Mollay Károly hosszabb tanulmányában alapos vázlatát adja Sopron megye történelmének. Érdeme, hogy munkájában, bár nem következetesen, marxista-leninista igényeket tart szem előtt. Összefoglalóan : a »Sopron és környéke műemlékei« kötet művészettörténeti irodalmunk gazdagodását jelenti. Remélhető, hogy a topográfia-sorozat további kötetei a mostani kiadvány hibáinak kiküszöbölésével a művészettörténeti tudományoknak pontosabb forrásai lesznek. BERKOVITS ILONA KÉT KÖNYV A NAGY NÉMET PARASZTHÁBORÚRÓL Wilhelm Zimmermann: Der grosse deutsche Bauernkrieg. (Berlin, Dietz Verlag ; 1952. Hans Baltzer 115 rajzával. 796 I. 30 ezer példány. — Alfred Meusel : Thomas Müntzer und seine Zeit. Dokumente des grossen deutchen Bauernkrieges. Heinz Kamnitzer válogatásában. (Berlin, Auf bau-Verlag. 1952. 180+156 I.) Napjainkban, amikor a német nép haladó erői hazájuk egységének helyreállításáért, a demokrácia és a béke ügyének diadalrajuttatásáért harcolnak, nagy a fontossága a német patriotizmus megerősítésének a nemzeti nihilizmus és kozmopolitizmus elleni harcban, a haladó népi hagyományok felelevenítésének a hódító nacionalista rablóhagyományokkal szemben. Ebben az ideológiai harcban jelentős szerepe van a megújuló német történettudománynak. A haladó történeti tudat kialakításához és megerősítéséhez nagy segítséget nyújt az 1625-i nagy parasztháború történetének marxista feldolgozása és a német tömegekkel való megismertetése. Ez az esemény volt Németország középkori történetének csúcspontja. Leverése a német fejlődés sorsdöntő fordulata lett. A német demokratikus egységért harcoló tömegek nevelésében azért is fontos a parasztháború igazi történetének feltárása, mert a nácizmus »tudománya« a német parasztháborút, »a német történelem legradikálisabb tényét« (Marx) is meghamisította s megkísérelte az ellenforradalom számára kisajátítani. Természetes az is, hogy Adenauer Nyugatnémetországában ismét, a nácizmus alatt magát alaposan kompromittált Günther Franz hamis beállítású munkáját adják ki a parasztháborúról. A demokratikus német történettudomány a fenti okok miatt nagy figyelemmel fordul a német parasztháború és kora, haladó eszméi és kiemelkedő személyisége, Münzer Tamás felé. Ernst Sommer Münzerről írt munkája (Die Sendung Thomas Münzers. Berlin, 1948) után a német tudomány kiadta M. M. Szmirin szovjet tudós ragyogó munkájának német fordítását (Die Volksreformation des Thomas Münzer und der grosse Bauernkrieg. Berlin, 1952) is. A Német Demokratikus Köztársaság újra kiadta Wilhelm Zimmermann, az Engels által nagyrabecsült történész ma is jelentős értékű, haladó szellemű munkáját. A munka Wilhelm Bios népies kiadásában korábban több lenyomatban jelent meg, most azonban a kiadó a Blostól kihagyott részeket is megjelentette. Zimmermann a múlt század német értelmiségének egyik nagy alakja. Stuttgarti kézműves fia volt. Egyetemi évei után a német történelemnek szentelte munkásságát. Már a Iíohenstaufok történetéről a német nép számára írt könyvében is megmutatkoztak haladó vonásai, főképpen antikleríkalizmusa, s a feudális uralkodókkal szemben a haladó itáliai polgárság nagyrabecsülése. Munkásságának legkiemelkedőbb alkotása a német parasztháborúról írott műve. Zimmermann 1848 forradalmi évében a frankfurti nemzetgyűlés tagja lett s a szélsőbalon harcolt a nép érdekéért, amiért 1851-ben