Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
16 VÁRKONVI ÁGNES felsorakoznak a szabadságharc mellett és amelynek eredményeként "a fejedelemválasztó országgyűlésen Erdély nyíltan a szabadságharc ügye mellé áll.2 Az Erdélyben a szabadságharc megindulása idején, 1703 nyarán uralkodó belső viszonyok az aránylag rövid ideje tartó Habsburg katonai elnyomásnak az időszakról csak töredókes adatai vannak, de ezeket sem használja fel pontosan s így csak az események rövid és sokszor felületes leírására szorítkozik, Erdély alapvető társadalmi kérdéseit fel sem veti. Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc tiszántúli hadjárata (Századok, 1951). Felvetette a Rákóczi-szabadságharc erdélyi sajátosságainak legfontosabb kérdéseit, s ezzel megjelölte a további kutatás irányát. . 2 Az erdélyi kuruc mozgalom a szabadságharc egyik mellékeseménye volt. A szabadságharc központi nagy feladatai nem engedték meg, hogy a vezetők a kezdeti időktől fogva nagy figyelmet fordítsanak az erdélyi eseményekre. Ez a magyarázata annak, hogy az Országos Levéltár (OL) a Rákóczi-szabadságharc Levéltára c. sorozatában viszonylag kevés anyagot találunk a szabadságharc erdélyi történetére vonatkozóan, azok is főleg 170^ -bői származnak. Rákóczi figyelme 1703 végén, s még inkább 1704 elején fordul Erdély felé, ezt bizonyítja a Rákóczi elküldött leveleinek, utasításainak rövid kivonatát tartalmazó ProtocollumExpeditionum 1703—1706. kötete. (Széchényi Könyvtár Kézirattár [SzKK] Fol. Hung. 978). Az 1703-as eseményeket a kuruc forrásnak főleg visszaemlékező, elmúlt eseményekre utaló adataiból tudjuk rekonstruálni. Ebből a szempontból alapvetően fontos adatokat szolgáltat az OL Radvánszky-Levéltárának III. osztálya. Hasonló természetű adatokat találunk A kuruc katonák és hozzátartozóinak Rákóczihoz intézett instantiagyüjteményébcn. (Hadtörténelmi Levéltár, kéziratban). Töredékes adatokkal szolgál az OL Újkori iratok kibontott része : Tunyogi gyűjtemény. Thaly Kálmán kuruckori okmánygyűjteménye 1 — 22. köt. (SzKK Fol. Hung. 1389) korszakunkra vonatkozó fasciculusai viszonylag kevés anyagot tartalmaznak. Feltehetőleg ez a magyarázata annak, hogy Thaly 1703 és 1704 első felének erdélyi eseményeivel részletesen soha nem foglalkozott. A Rákóczi-szabadságharc nagy forrásgyűjteményében, az Archívum Rákóczianum (AR) I. kötetében találunk a kuruc csapatok kezdeti erdélyi működésére vonatkozó leveleket. Az .AR IV. kötetében összegyűjtött Bercsényi-levelek is tartalmaznak rövid utalásokat az 1703 —04-i erdélyi eseményekre. A nagykárolyi gróf Károlyi-család oklevéltára (Budapest, 1897) (KOklt) c. gyűjtemény V. kötetének 1703 őszén kelt levelei kevés, de annál fontosabb adatot tartalmaznak az erdélyi eseményekről. Tanulmányunk alapvető forrásanyagát különösen az erdélyi fő- és köznemesség állásfoglalására az erdélyi hivatalszervezet iratai szolgáltatták. OL Erdélyi Levéltárak: Gubernium Transylvanicum (inPoliticis) 1703 —1704. iratai (Gub. Pol.) — Protocolla Sessionalia 1704-től 1705. kötete és az 1708—1710. kötet, mely 1704-es adatokat is tartalmaz (Prot. Sess.) — Thesauriariatus Acta Generalia 1703 —1704-es iratai (Thes.) — Gubernium Transsylvanicum — Liber Conceptuum Regius Latinus — H. kötete (L. C. R. L.) és — Liber Conceptuum Regius Hungaricus — G, I. kötetei (L. C. R. H.) — Erdélyi Kancellária: Acta Generalia 1703 —1704-es iratai (E. K. A. G.) — Regestrum Supplicationum 1698-as iratai közé véletlenül kerültek 1703 őszének hadieseményeire vonatkozó fontos adatokat tartalmazó levelei gróf Bethlen Miklósnak, Apor Istvánnak és a Guberniumnak. Ennek az anyagnak felkutatásában nagy segítségemre volt Trócsányi Zsolt levéltáros, ezúton mondok köszönetet érte. Az elbeszélő források közül elsősorban II. Rákóczi Ferenc Emlékiratait (Bpest, 1951. Vas István fordítása) kell megemlítenünk. A fejedelem aránylag sok időt szentel visszaemlékezéseiben az erdélyi kérdéseknek. Az események időrendjében nagy eltolódások, felcserélések fordulnak elő, ezért eseménytörténetileg nem vehetjük biztos alapnak, de az erdélyi helyzet jellemzésénél és az egyes emberek alakjának megrajzolásában a kérdések tisztázásához alapvető segítséget adnak megállapításai. A császári hadak Generálisának, Rabutinnak emlékirata: Mémoires sur les Campagnes faites en Hongrie, au Service de l'Empereur, par le comte de Bussy-Rabutin. (Vienne, MDCCXCV.) Erdély belső helyzetére és a császári haderők állapotára főleg általánosságokban mozgó jellemzéseket ad. Cserei Mihály Históriájában (Pest, 1852. "Újabb Nemzeti Könyvtár I.) bőbeszédű részletességgel mondja el az erdélyi eseményeket. Császárhű mivolta azonban egyoldalúvá,
