Századok – 1954

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Roller; Mihail: A Román Népköztársaság történetkutatásának néhány problémája 196

A KOMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG TÖRTKNETKITATÁSÁNAK NÉHÁNY PROBLÉMÁJA 199 Hazánk területének prefeudális korszakára, illetőleg arra a korszakra vonatkozólag, melyben a feudalizmus elemei megjelennek és a kenézeégek kialakulásáig, továbbá az önálló feudális államok alapításáig fejlődnek, eredményeket értünk el. A tevékenység második évében elmélyültek a kutatások s afelé haladunk, hogy kialakuljon hazánkban a prefeudális és feudális régészet . Ezelőtt is megvoltak a prefeudális régészet egyes elemei. De a prefeudális és feudális régészet kialakítása olyan feladat, mely a népi demokratikus rendszer által létrehozott intézményekre vár s megvan a garancia, hogy országunk szakembereinek erőfeszítése által ez a tudományág létrejön hazánkban. Az ezirányú kezdeményezéseknek megvannak első gyümölcsei. A Moreçti-i ásatásoknál például a súlyt a prefeudális és feudális kutatásokra helyezték. De ott, ahol azt hitték, hogy főleg prefeudális és feudális település van, a legtávolabbi időbe lehet visszafelé követni az emberi településeket, az újabb ltőkorba, a bronzkorba, a dákok korába, az i. е. I—III. századokba ós a római hódítás idejébe (I—III. sz. i. u.). A Moresti-i munkaközösség jelentése megállapítja, hogy »a Podei területén kimutatható legkorábbi prefeudális időszak a IV. és V. századokra tehető«. Egy sor feltárt kunyhó, cserópedónytöredékek, díszítmónyek, fibulák, továbbá egy csontváz »nyilvánvalóan« olyan—keleti eredetű szokás szerint torzított — koponyával, amilyen területükön a prefeudális korszak kezdetének éppen abban a periódusában jelentkezik, melyhez az ugyanabban a rétegben feltárt szomszédos kunyhó is tartozik, ez az az anyag, amelyre a Moresti-i munkaközösség támaszkodik előzetes megállapításaiban. A Moresti-i munkaközösség úgy véli, hogy a IV—V. századi anyag mellett egy sor kunyhó és régészeti anyag, edénytöredékek, szürke kerámia, szövetek, fibulák, sírok stb. a VI., VII., VIII. századokból származnak. Nem elemezzük a munkaközösségnek a Moresti-i telepről származó anyagát, sem a következő századokra vonatkozó bizonyítékokat. A fontos az, hogy ez az anyag a Moresti-i település időbeli folytonosságát bizonyítja. Ha összekapcsoljuk a Moresti-i adatokat a Spantov-i jelentésben bemutatott, a IV. századból keltezett anyaggal, a Garván-i jelentésben bemutatott, IV—X. századból származó anyaggal, a Hlincealasi-i jelentós anyagával, melyben IV—XI. századból származó Tárgul-Iasi-i telepekről van szó, megállapíthatjuk, hogy elindultunk a szükséges anyag összegyűjtésének útján azoknak a kutatásoknak az elvégzésében, melyek a hazánk területén a IV — XII. századokban létezett emberi társadalom fejlődését hivatottak tisztázni, egy olyan korszakét, melyet a burzsoá történészek teljesen elhanyagoltak. Ez kétségkívül a régészek és történészek tevékenységének egyik eredménye. De nem mehetünk el amellett, hogy maga a kevés feltárt anyag is új problémákat vet fel. Vegyük például azokat a problémákat, melyek Grâdiçtea Muncelului ós Mores ti ásatási területein jelentkeznek. Megtehetjük-e, hogy teljesen, elszigetelten tárgyaljuk őket, mint azt Daicoviciu és Horedt professzorok teszik? Grádistea Muncelului területén egy olyan települést találunk, mely a dákoknak a római hódítás előtti, viszonylag előrehaladott civilizációjáról tanúskodik. Egyidejűleg Grádistea Muncelului, és Moresti között az i. e. II., III., IV. századokból származó településeket találunk. Tudjuk, hogy a dák települések lakossága a rómaiak előtti korban földmíveléssel és pásztorkodással foglalkozott, s .a mezőséget emberi táplálék megszerzésére hasznosította. Ez történt a római hódítás idejében és azután is. Miért nem használtuk fel támaszpontnak például a tordamegyei Moldo venesti településeit, melyek Grádistea és Moresti közé esnek, arra hogy megtudjuk, milyen mértékben biztosíthatjuk nagyobb területen hazánk népessége életének és harcainak tanulmányozását a rómaiak megjelenése előtti és utáni időben. Még elszigetelten, helyi vonatkozásban tanulmányozzuk a különböző területeken felmerülő problémákat. Még nem tárgyaljuk a kérdéseket általános történeti színvonalon. Ezért nem tanulmányoztuk alaposan egyrészt a Grádistea-tól Moreçti-ig, másrészt a hegyeken túl, Olténia felé eső telepek problémáját azzal a céllal, hogy megfigyeljük a települések folytonosságát területünknek ezen a részén, ahol fejlődésükben közös vonások mutatkoznak. Azt állítjuk, hogy Erdélyben, Olténiában, Munténia nyugati részén rabszolgatartórendszer volt, eltérően Moldovától és Munténia keleti részétől, ahol csak patriárkális rabszolgaság létezett. Nem készültek azonban tanulmányok ennek a folyamatnak különböző szakairól : a római hódítás előtti, alatti és utáni időről azzal a céllal, hogy tudományos elemzés alapján vonjunk le érvényes következtetéseket, ne csak egyes, elszigetelt településekre vonatkozólag, hanem a települések korszakokon áthaladó fejlődési folyamatának tekintetében is. A burzsoá történetírás hatása alatt egyes kutatók nem fogták fel, milyen fontos a feudalizmusra való áttérés problémájának tanulmányozása hazánk területének az Aurelianus-féle kiürítéstől az önálló feudális államok megalakulásáig tartó korszakában. Mások megkísérelték, hogy felületes módon, a probléma