Századok – 1954
Tanulmányok - Csépányi Dezső: Népgazdaságunk hároméves tervének első éve 98
A HÁROMÉVES TERV ELSŐ ÉVE 145 s Az élelmezési viszonyokról csak Budapestre vonatkozólag vannak pontos kimutatások. Itt a számok azt mutatják, hogy a legfontosabb élelmiszerek fogyasztása szempontjából lényegesen magasabb színvonalon éltünk, mint 1946/47-ben, noha a felhozatal még sok cikkben nem érte el a háború előtti színvonalat.14 7 1948 júliusban azonban 35%-kal (329 818 q) több élelmiszer érkezett Budapestre, mint 1938-ban.14 8 Talán a legjellemzőbben mutatja az életnívó emelkedését a textiláru fogyasztása : 1948 első felében 27%-kal több gyapjúszövet, 30%-kal több pamutszövet, 70%-kal több selyem és műselyemszövet, 73,1%-kal több lábbeli fogyott el, mint az azt megelőző év azonos időszakában.14 9 Szociális intézményekre az első tervévben 100 millió forintot fordítottunk. Az ország lakossága egészségvédelmi intézményekkel jobban volt ellátva, mint a háborús pusztítások előtt. Ennek meg is mutatkoztak az eredményei. A természetes szaporodás az első tervévben 6,8%- volt, ezt az arányt csak az első világháború előtt tudtuk felmutatni. A halandóság a háborúelőtti 14°/0 0 -ről ll°/0 0 -re csökkent. Különösen örvendetes volt a gyermekhalandóság alakulása, amely a háborúelőtti 14%-ról 10%-ra csökkent. A hároméves terv első évében a nagy eredmények mellett voltak hiányosságok is. Ezek részint következményei a terv első évi megvalósítása objektív körülményeinek, annak, hogy a társadalmasított szektor még az ipar egészére nem terjedt ki, hogy a tervgazdálkodás egész menetét, szervezeteit tulajdonképpen már a tervgazdálkodás folyamán kellett kialakítari. A magántőke mindenütt, ahol csak módja nyílott, szívós ellenállást, szabotázst fejtett ki a tervvel szemben. Ezenkívül a népi demokrácia intézményeiben. is még erősek voltak a kapitalista gazdasági rendszer szervezeti és ideológiai maradványai. A végrehajtásban nagy egyenlőtlenségek voltak. Míg a tervet egészében túlteljesítettük, olyan fontos iparág, mint a textilipar, lemaradt. A termelt áruk értékesítése sok esetben nagy nehézségekbe ütközött. Hiányzott még a termelési tervekkel összhangba hozott értékesítési terv, így nem volt meg a tervszerű forgalomnak az alapja. A nagytőke túlnyomó szerepe a kereskedelemben megnehezítette a fennálló értékesítési lehetőségek áttekintését és a lényeges szükségletek tervszerű ellátásának előirányzatát. Az első év tervteljesítésének leggyengébb oldala volt, amint erre már rámutattam, a külkereskedelmi terv rendkívül alacsony teljesítése. Nem volt megfelelő a termelékenység és az önköltségi árak alakulása sem. Az ipari termelékenység 1947 július hónapban csupán 88,3%-a volt az 1947 januárinak. Ezzel szemben 1948 első 7 hónapjában a tényleges termelékenység 17,5%-kal növekedett. Az elért sikerek ellenére, a munkateljesítmények átlaga az év átlagában a háborúelőtti munkateljesítmények átlagának csak 86%-át (a bányászatban 80%-át) érte el és még a tervév végén is 7%-kal az 1938-as termelékenység mögött maradt.15 0 A termelékenység növelése nem jelentette egyúttal az önköltség csökkenését is. A tervév folyamán ezen a téren még kevésbbé értünk el kielégítő eredményeket, mint a termelékenység terén. A tervév első felében az önköltség általában emelke-147 I. m. 132. 1. 148 Horváth Márton: A dolgozók felelőssége. Sz.N. 1948. aug. 29. 149 Jelentós a hároméves terv első évéről. 134—135. 1. 160 I. m. 138. I. 10 Századok
