Századok – 1954
Tanulmányok - Csépányi Dezső: Népgazdaságunk hároméves tervének első éve 98
A HÁROMÉVES TERV ELSŐ ÉVE 133 А ШК üzemekben az átlagos órakereset a márciusi 2.83 forintról júliusban 3.29 forintra emelkedett.112 Ha a kereset emelkedéséhez hozzávesszük a jó termés nyomán az élelmiszerárak csökkenését, megállapíthatjuk, hogy az ipari dolgozók életszínvonala már elérte az 1938-as szintet. A munkaverseny folyamán az ipari munkásság reálbére a következőképpen alakult : (1946. augusztus-december = 100) 11 3 A stabilizáció óta tehát a reálbér már majdnem kétszeresére emelkedett. A stabilizációkor a munkabéreket a békebelinek 50—55%-án stabilizálták, azóta a reálbér kétszeres emelkedése azt jelentetette, hogy elértük a háború előtti színvonalat. Az ipari munkásság munkaversenye magával ragadta dolgozó parasztságunk széles tömegeit is. Az újgazdák és a kisbirtokosok termelési versenyre kezdték egymást kihívni. A szórványos kezdeményezések, az ipari dolgozók nagyszerű eredményének hatása alatt, egyre szélesebb paraszti tömegek mozgalmává alakultak. A termelési verseny kezdetben néhányezer főre korlátozódott, március végén már tíz-, áprilisban már százezrek álltak egymással versenyben. Június 15-én 700 ezer földműves állt versenyben.11 4 A parasztság jó munkájának volt az eredménye, hogy az ország összes szántóterületének 99,5%-át felszántották és bevetették. A szántóföldnek mindössze 1 /2 %-a maradt felszántatlan parlag. A háború előtti évek átlagában ez 2 — 3% volt.11 5 Az első munkaverseny során nagy eredményeket értünk el. Az eredmények mellett voltak hiányosságok is. A munkaverseny hibái jórészt a tervgazdálkodás hiányosságaiból adódtak. Egyes üzemekben, műhelyekben nem határozták meg mindig azokat a rövidebb lejáratú feladatokat, amelyek a hároméves tervből egy-egy üzem, műhely számára adódtak. Ezért nem sikerült összeforrasztani a munka versenyt a hároméves tervvel. Az üzemekben a propaganda nem volt eléggé konkrét. Ennek következtében a verseny sokhelyütt a könnyebb megoldás vonalára lendült és önállósította magát az üzemi tervtől. A munkaverseny másik fogyatékossága az volt, hogy a termelés mennyiségi emelése mellett elhanyagolták a minőségi és gazdaságossági tényezőket. A munkaverseny folyamán márciustól a 100 forint munkabérre eső termelési érték nem nőtt, hanem csökkent. Ez azt jelentette, hogy az önköltség növekedése meghaladta a termelés értékének növekedését. Ezért az életszínvonal tartós felemelkedésének alapja nem volt szilárd. Ez azért követi «szett be, mert az üzemekben sokhelyütt lazították a normákat, máshol a munkakörülmények megjavultak, de a normák változatlanok maradtak. Miután a munkásmozgalomból a jobboldali munkásáruló elemeket nagyrészt eltávolították, júniusban egyesült a két munkáspárt a marxizmus-111 Mtínkaverseny a nehéziparban. Gazd. É. 1948. szept. 19. 118 Zala Ferenc: Életszínvonal és nemzeti jövedelem. MSzKSz. 1949. okt. 111 Sz.N. 1948. júl. 2. 115 N. 1948. jún. 3. 1948. február 140.0 147,8 149,7 159,3 176,2 196.1 március április május június július
