Századok – 1953
Tanulmányok - Orbán Sándor: A magyar katolikus egyházi reakció a Szovjetunió elleni háború támogatói sorában 108
114 ORBÁN SÁNDOR személlyé és ez alkalommal fogadtatja el alapszabályzatát a belügyminiszterrel.3 3 E szervezetek irányításában nagy szerepet játszottak a fasiszta kormányszervek. 1939-ben az EMSZO, Hivatásszervezet és KALOT szervezeteket az egységes irányítás biztosítása végett éppen a miniszterelnök kezdeményezésére egyesítették a »Magyar Szociális Népmozgalomban«. Ebben a mozgalomban a koimány a hercegpiímás beleegyezésével Kovrig Béla miniszterelnökségi tanácsoson keresztül érvényesítette befolyását.3 4 • A katolikus tömegszervezetek mozgósítása mellett az egyház a dolgozó nép elleni tevékenysége során felhasználta a templomi hadállásait is. A dorogi bányalelkészi hivatal pl. úgy akarta a kolónia mellett lakó 3000 bányász körében uralkodó »szociális feszültséget« levezetni, hogy őket, mert »sem világi, rendőri, sem papi vezetőik nincs«, plébániailag Dorog-bányához javasolta csatolni.3 5 A budapesti Auguszta-telepi kápolna lelkésze azért kért segélyt 1939-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól, hogy az ottani munkások között, ahol »márcsak koldus és koldusabb között van különbség«, az »evangéliumi szót« hatásosabbá tehesse.3 6 Ugyanakkor Szmrecsányi egri érsek egy Jelkészség felállítását kélte Ruda-bányára a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól, mert ott 1200 hívő lakik, »akiknek legnagyobb része minden szélsőségre hajló bányamunkás.«3 7 A klérusnak e tevékenységét, különösen a munkásosztály körében kevés siker követte. Éppen ezért a rendelkezésére álló sokrétű lehetőségek mellett a klérus nem szűnt meg a kormány felé sem hangoztatni, hegy elsősoiban ő is az erőszakban bízik : »Bízunk abban — mondotta a piarista Kornis Gyula a képviselőházban —, hogy a kormány útjában áll minden forradalmasító törekvésnek, politikai, társadalmi, gazdasági téren egyaiánt és felhasználja ... a közigazgatás minden erejét és a megtorlásra az állam büntetőjogi hatalmának minden szigorát.«3 8 Hitler szomszédsága és befolyásának növekedése Magyarországra különösen a nyilas mozgalom fellendülésében éreztette hatását. A nyilasok Hitler magyarországi ügynökségének szerepét vállalták, melyen keresztül bármikor befolyásolhatta a magyar uralkodóosztályok német-barátság szempontjából ingatag elemeit. Az egyházi reakció, amely következetesen harcolt a baloldali »veszély« ellen és az uralkodóosztály egységes frontjának megteremtéséért, nemcsak hogy nem szállt szembe a nyilas mozgalommal, hanem kapcsolatot is teremtett vele. Különösen a szélső-soviniszta és antiszemita egyházi körök tevékenykedtek a nyilasokkal való feltétlen jóviszony megteremtésén. E tekintetben is fontos szerepe volt a hazaáruló és kalandor politikájáról ismert Mindszenty Pehm Józsefnek, aki a ne'met fasií mus előretörésének idején »hasznosnak« látta a kapcsolat kimélyítését a nyilasokkal. Éppen ezért legitimista barátai mellett jóviszonyt tartott egyes nyilas körökkel is. A jezsuitákon keresztül Szálasi Ferenc használhatóságáról és jelleméről érdeklődött. A budai jezguita manréza lelkigyakorlatosház igazgatója, P. Révai Tibor S. J. a következőképpen válaszolt Mindszenty Pehm érdeklődésére a náluk^lelkigyakorlaton többször megjelenő Szálasi 33 N. U. 1940 okt. 31. 34 E. H. L. 5953/1943. Mihalovics A. C. titkár jelentése a tömegszervezetekröh 36 E. H. L. 8443/1940. Hóka Imre bányalelkész jelentése az 1940-es dorogi sztrájkról. 36 OL. V. K.M.I. 6. 4577/1939. 3' OL. V. К. M. I. 4/2. 4293/1939. 38 К. N. 1939 márc. 9.
