Századok – 1953
Tanulmányok - Sándor Vilmos: A magyarországi ipari kapitalizmus kezdeti kibontakozásának néhány kérdése (1849–1867) 384
A MAGYARORSZÁGI IPARI KAPITALIZMUS KEZDETI KIBONTAKOZÁSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE (1849—1867) Lederer Emma »Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon« e. munkájában kimutatta, hogy az abszolutizmus idején az ipari kapitalizmus az 1848-as forradalomnak és a kapitalista termelési viszonyok uralkodóvá válásának hatása alatt indul gyorsan fejlődésnek Magyarországon. E megállapításai, valamint az a törekvése, hogy általános elvi eredményekre igyekezett jutni : Lederer Emma munkájának fő érdemei. Lederer Emma könyve azonban — amint Nemes Dezső elvtárs bírálatában helyesen állapította meg1 — hasznos kezdeményezése ellenére sem tekinthető olyan munkának, amely kellően megvilágítaná a magyarországi ipari kapitalizmus kezdeti szakaszának fejlődését. Amikor tanulmányunkkal most hozzá kívánunk járulni e problémakör néhány kérdésének tisztázásához, ez egyben szükségessé teszi, hogy vitába szálljunk Lederer elvtársnő megállapításaival, bíráljuk feldolgozási módszereit , rámutassunk könyvének hiányosságaira, — de csak annyiban, amennyiben a felmerülő kérdésekhez kapcsolódnak. Nem tekintjük feladatunknak, hogy »Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon« kimerítő bírálatát nyújtsuk, hogy valamennyi lényeges hibáját kiemeljük. 1 Lederer elvtársnő munkája szerint az abszolutizmus idejének magyarországi iparfejlődése egyetlen, az egész korszakra kiterjedő egységes fejlődési szakaszt képez. Ezt -az álláspontot nem fogadhatjuk el. Lederer elvtársnőnek a fejlődés történeti menetének követése elől való elzárkózása, annak figyelmen kívül hagyása, hogy az abszolutizmus idejének mind politikai, mind gazdasági vonatkozású eseményei időnkint jelentősen különböző feltételeket szabtak és különböző lehetőségeket teremtettek az ipari kapitalizmus fejlődése számára, munkájában többrendbeli hiányosság forrása lett. A törvényszerűen fennálló belső periódusoknak, »a termelésnek válságtól fellendülésig, fellendüléstől válságig taryó megszakításokkal végbemenő fejlődése« — és a politikai válságok által meghatározott szakaszoknak egyetlen, az egész korszakra kiterjedő periódussá sematizálása, meggátolta a politika eseményei és a gazdaság fejlődése közti kapcsolatok felismerését,, elfedte a fejlődés ütemét és akadályává vált a Tellialmozott adatok rendszerezésének. A korszakon belüli periodizálás élhanyagőlásaban látjuk egyik okát annak, "hogy nem sikerült az adatok feldolgozása alapján az ipari fejlődés eredményeiről meggyőző, túlzásoktól mentes összképet alkotnia. ' E módszerbeli hiányosság következményeként az ipari kapitalizmus abszolutizmus alatti fejlődése és az 1849-ig a tőkés ipàri fejlődésben elért 1 Társadalmi Szemle, 1952. 1308—1315. 1.
