Századok – 1953
Tanulmányok - Tarlé; J. V.–Pankratova; A. M.–Tretyakov; P. N.: A Magyar Történész Kongresszus 52 - I. Tóth Zoltán: Bălcescu Miklós 52
BÄLCESCU MIKLÖS ? 63 e szavak törtek elő : ,őseink istene elhagyott bennünket ! Őseink átka van rajtunk.'«40 Egy küldöttség tagjaként Bälcescu megkíséreli, hogy kemény szavaival »bizonyos méltóságot kölcsönözzön a forradalom bukásának,41 de Fuad Effendi meg sem hallgatta. A küldöttség tagjai a török foglyai lettek, a szultán csapatai kisebb ellenállás után megszállták Bukarestet. Magheru Olténiában az angol és a francia konzulok tanácsára nem állt ellen, hanem harc és sereg nélkül Erdélybe távozott. Csak a nép fordult szembe szórványosan a behatoló elnyomókkal, majd csend lett az országban. Két nap múlva a cári csapatok is megjelentek Bukarest falai közt. A havaselvei forradalom gazdag tanulságokkal szolgál arra, hogy a hatalom megszerzése még nem jelenti a forradalom végleges győzelmét, hogy jól megszervezett párt és forradalmi erély nélkül nem lehet a belső reakcióval megbirkózni, hogy az opportunista osztálybéke és az egyezkedés az osztályellenségekkel a forradalom bukását jelenti belülről ; hogy a nagyhatalmaktól és az uralkodóktól várni egy nép jogainak megvédését a forradalom bukását vonja maga után kívülről. Tanulságul szolgál a havaselvei forradalom arra is, hogy csak az érdekeltté tett nép fegyveres ereje viheti győzelemre a forradalom ügyét a támadó reakciós hatalmakkal szemben. Ezeknek a tanulságoknak jórészét Bälcescu részint a forradalom idején, részben utána, mint láttuk, levonta. A hibákat azonban el nem követetté tenni nem lehetett. Bälcescu forradalmi személye korlátai ellenére is úgy ragyog az opportunista, gyáva és áruló álforradalmárok közt, mint valami csillogó drágakő. Tragédiája és a román nép tragédiája volt, hogy a polgári elemek fejletlensége következtében nem állt rendelkezésre elég számottevő réteg, mely forradalmi célkitűzéseit követte volna és a meglévő erőket sem szervezte forradalmi párttá. így a havaselvei forradalmi kísérlet, Bälcescu nagyszerű erőfeszítései ellenére is, anélkül ért véget, hogy a polgári forradalom bármely főkérdését megoldhatta volna.42 De Bälcescu még nem adta fel a harcot, az emigrációban újra megindította a küzdelmet a forradalom újrakezdéséért. III A török Bälcescut és több elfogott társát hosszas huza-vona után dunai hajóra tétette és embertelen körülmények között tartotta, majd a Bánságban partra tette. A havaselvei forradalom menekültjeinek zöme, mintegy kétszáz ember, ebben az időben Brassóban és Szebenben gyülekezett. Bälcescu is erre felé vette útját. Reménye az volt, hogy az erdélyi román comité és a menekült havaselvei sereg lehetővé teszi a forradalom újrakezdését. Csalódnia kellett : a comité akkor már teljesen az osztrák abszolutizmus szövetségese volt, Magheru pedig, mint tudjuk, sereg nélkül érkezett Erdélybe. Bälcescu Délérdélyben, Ghica Konstantinápolyban a tavaszi terv újrafelvételét, a magyarokkal való összefogást szorgalmazta. Az emigráció zöme helyeselte ezt a tervet, de erről az erdélyi magyar birtokososztály és a comité kiélezett ellentéte miatt akkor már aligha lehetett komolyan szó. Az emigrációt belső viszályok 40 Istoria Românilor sub Mihai-Yodä Viteazul. 4. kiad. Bucureçti 1937. 94. 1. (Ezentúl : MV). 41 P. P. Panaitescu : Contribuai la о biografie a lui N. Bälcescu. Bucuresti 1924.74.1. 42 Revoljucii 1848-1849. Moszkva 1952. I. 371. 1. (N. V. Bereznyïlcov.)
