Századok – 1953
Tanulmányok - Mérey Klára: Agrászocialista mozgalmak Déldunántúlon 1905-ben 565
586 MÊREY KLÁRA sokkal erőszakoskodtak vagy fenyegették őket, mert mint mondják a tamásiak önszántukból csatlakoztak hozzájuk.« Az ítélet indokolása, szokás szerint, még az aratók és a csendőrök közti összeütközés emberélet áldozatát is a sztrájkolok számlájára írja : — »az ő széleskörben kiterjesztett heves agitációjuk okozta, hogy egy viszonylag méltányos egyességgel a mozgalom véget nem ért, de sőt olyan hullámokat vetett, hogy annak emberélet is áldozatul esett.«6 3 Az ítélet indokolása tehát itt is a vádlottak — nagykónyii agrárproletárok — egyéni akciójának tünteti fel a mozgalmat. Nem említi, hogy a vádlottak valamely párt tagjai lettek volna, vagy valamely párt utasítására, ösztönzésére cselekedtek volna. Sajnos más bírói ítélet nem maradt ránk. Az újsághírek szerint azonban a sztrájkolókat magánosok elleni erőszak« vádjával terhelték. Ennek ellenére kereshetünk-e vájjon irányító pártot e mozgalom mögött ? * 1906-ban az uralkodó osztály tagjai sorából az »aratósztrájk okainak« megállapításáról többen írtak : Paur Veszprém megyére, Brázovay Somogy, Veszprém és Tolna megyére, Molnár Tolna megyére, Hoyos Miksa gr. Somogyra vonatkozólag. Ezek a szerzők éppen úgy, mint a polgári lapok, egyöntetűen »izgatásról« beszélnek, de nem mondják ki határozottan, hogy az »izgatás« milyen párt irányítására indult el. Paur a következőt írja : »Értesülésem szerint jártak ugyan a cseléd nép között, még a június végi szorgos munkák előct különféle áruval utazó házalók, akik előkészítették és szították az elégedetlenség tüzét, azonban a cseléd és aratónép kedélyét Veszprém megyében nem annyira a személyes közreműködés, mint inkább a közkézen forgó s erősen szociális tendenciájú krajcáros újságolt hiradásai, a szomszédos Tolna vármegyében már akkor kiütött mozgalom szította annyira, hogy végre elsősorban az enyingi járás aratói és cselédei is a törvénytelen munkamegtagadás terére léptek.«64 Hoyos beszámolója így szól : »A sztrájkot szocialista agitátorok rendezték, magam is láttam ilyeneket, amint Pécs városából kerékpáron kivonultak izgató röpiratokkal az oldalukon viselt táskában.« »Érdekelt volna egy gyűlésüket végighallgatnom, de bár 200 koronát ígértem beavatott megbízott emberemnek, hogy annak helyéről idejében értesítsen, három ízben mindig későn kaptam értesítést.« Hoyos beszámolójához Pallavicini őrgróf is hozzászólt. Kifejtette, hogy szerinte a sztrájk első nyoma a lengyeltóti járás telkes sváb községeiben mutatkozott. (Itt Hácsra célzott, valóban innen indult ki a mozgalom, mint láttuk.) Szerinte az arató munkások, zsellérek közül vagy hegyi lakókból kerültek ki. A telkes községbe pedig a zsellérek kőművesek, ill. bádogosok, akik rendesen a fővárosban is megfordultak, ottani szervezetek tagjai és hasonló szervezeteket falujukban is meghonosítani iparkodnak. A sztrájk — Pallavicini szerint — a magyar vidékeken mindinkább veszít intenzitásából, »de Pécs körül, valamint a Dráva melletti vidékeken, ahol a szocialista izgatók könnyebben közlekednek, ismét nagy arányokat öltött«65 . Ezt a megállapítást a sztrájk eseménytörténetének vizsgálata éppen nem igazolja! Pécs környékén volt az agrárszocialista mozea Büntetőjog Tára, 1906 dec. 6. 64 Paur Ödön, i. m. 7. 1. 65 Köztelek, 1906 jan. 10.
