Századok – 1953
Tanulmányok - Mérey Klára: Agrászocialista mozgalmak Déldunántúlon 1905-ben 565
972 MÊREY KLlRA Június 7-től kezdve már a sajtóban is visszhangja támad a mozgalomnak. A Pécsi Napló a lengyeltótii járásban kitört sztrájkról számol be. Az aratósztrájkhoz június 7-én Öreglakon, Jankovich Bésán hitbizományi birtokán, gazdasági cselédsztrájk is járult. Itt is megjelenik az előbbi mozzanat : »azzal fenyegetőznek, hogy aki munkába mer állni, annak vége lesz«!1 4 A következő nap már a pusztamalomi sztrájknak is sajtóvisszhangja van, de sokkal fontosabbnak tartják, joggal, a somogymegyei aratósztrájkot. Itt már »anarchiá«-ról beszél a cikkíró, kilenc községben általános munkássztrájk van és Somogyturon »lázong a nép«. A cikkíró is közli, hogy a lengyeltótii járásban az összes mezei munkások és uradalmi cselédség fellázadt . »Kaposvárról két század katonaságot küldtek ki«.1 5 Június 8-án a Somogyvármegye az öreglaki sztrájkról tudósít, de ugyanakkor Zichy Béla gróf hácsi birtokán (ez a lengyeltótii hitbizományhoz tartozott) a telepesek közt sztrájk kiütését is jelenti. A Somogyvármegye június 9-iki száma már szinte hisztériás hangon közli : »némely községben annyira izgatottak az emberek, hogy valósággal őrjöngenek. Kaszákkal felfegyverkezve járják a községeket, a dolgozni akarókat munkájukból kiverik és fenyegetik«. Alább aztán közli: »Magánosok elleni erőszak miatt már számos letartóztatás történt«. A két század katonaság jelenléte (Túron és Hácson egy-egy század), a tömeges letartóztatások, majd helyenkint a földbirtokos, illetve bérlők részéről alkalmazott megtorló eljárások, — idegen munkások alkalmazása a .szerződtetettek helyett, — időlegesen, úgy látszott, elnyomta a mozgalmat. Három szocialistát — akiket nem nevez meg a levéltári anyag, sem a hírlapirodalom — »izgatással« vádolva, letartóztattak. A következő napon azonban még nagyobb lángot vetett a sztrájk. 10-én Szöllősgyörökbe is kirendeltek egy század lovasságot. A mozgalom rohamosan terjedt. 11-én már 12 uradalomban, illetve gazdaságban kitört sztrájkról tud a Somogyi Hírlap és 50 munkás letartóztatását jelenti, akiket a kir. járásbíróság máris elítélt. Ugyanakkor a csendőrséget is megerősítették, hogy »a szerződést megszegő munkások helyett alkalmazott idegen munkások meg ne zavartassanak«.1 6 A Somogyvármegye már 15 község sztrájkjáról tud és a sztrájknak az egész lengyeltótii járásra való kiterjedését jósolja. A sztrájk okainak magyarázatánál visszatérő motívum : »a központból lerándult izgatók« »fellázították a népet«, — de semmi közelebbi, se név, se pártállás, melyik »központból« rándult le az »izgató«. Ez a magyarázat, minthogy a sztrájk kitörése a hatóságot és a városi lakosságot is teljesen váratlanul érte, — meglehetősen kényelmes volt és a felelősséget elhárította a földbirtokosokról, a bérlőkről és a figyelmet elterelni igyekezett a feudális birtokviszonyok tarthatatlan voltáról. A katonaság megjelenése a nép hangulatát nem csitította, sőt »felbőszítette«, ahogyan a polgári lap írja. Június 14-én már két század katonaság van Somogyimon. A sztrájkolok eleinte zúgolódva állták körül a táborőrséget, de aztán szétszéledtek.1 7 A járást kaposvári gyalogosok és székesfehérvári ulánusok szállták meg. A Somogyvármegye már a sztrájkolok vezérlőbizottságáról is tud, amely Lellén és Bogláron székel. 14 Pécsi Napló, 1905 jún. 8. • 15 Somogyvármegye, 1905 jún. 7. 14 Somogyi Hírlap, 1905 jún. 11. 17 Tolnamegyei Közlöny, 1905 jún. 29.
