Századok – 1953

Tanulmányok - Mérey Klára: Agrászocialista mozgalmak Déldunántúlon 1905-ben 565

AGRÁRSZOCIALISTA MOZGALMAK DÉLDUNÁNTŰLOKT 1005-BEJÍ 567 maguknak kell változtatniok. A Pécsi Közlöny méltatlankodva írja február 26-án, hogy Pécsett munkabéremelés céljából földműves szakegylet alakult, ami különösen a szőlős gazdák és földbirtokosok számára jelent »veszély«-t. Néhol szociáldemokrata gyűlést is tartottak a falvakban : pl. a tolnamegyei Nakon, a somogymegyei Hácson. Április 22-én jelenik meg a Népszavában egy rövid cikk Lengyeltcftiról, halvány nyoma annak, hogy itt is volt szociáldemokrata szervezet. Május hó elején pedig már az Eszéken kirobbant általános sztrájkról olvashatunk tudósításokat. E sztrájknak közvetlen oka az volt, hogy a rendőrség a bútorgyárak sztrájkoló asztalosainak sztrájktanyáját feloszlatta. A sztrájkolok összeütköztek a rendőrséggel is. A verőczei területen mezei munkás sztrájk is kiütött, a csenelőrséget a város környékére vezényelték, hogy a mezei munkásokat a városban sztrájkolóktól távoltartsák. A következőkben mind nagyobb hullámokat vetett az eszéki sztrájk, a Pécsi Közlöny ostromállapotról ír, a katonaság szuronytámadással tudta csak szétverni a sztrájkolókat és egy fiatal gyereket, aki a csendőröket kővel dobálta, agyonlőttek. A baranyavári főszolgabíró jelentésében vázolta, hogy miután az eszéki munkásokat a csendőrség szétverte, azok a felsővárosi temetőnél gyülekeztek, innen azonban Rétfalu felé visszaszorították őket. Ekkor került szóba, hogy a sztrájkolok esetleg a hídon átjöhetnének a baranyavári járás területére. Az uralkodó osztály hatalmi apparátusa azonnal működésbe lépett. »A rendőrkapitány biztosított — hangzik a főszolgabírói jelentés — hogy amint a munkások tömege jelenlegi s a várostól elég nagy távolságra fekvő helyéről megmozdul, illetve kísérletet tesz a városba való behatolásra, a várat és a hidat a katonaság azonnal elzárja, s kijelentette, hogy egyenlőre attól tartani, miszerint a hídon átjöhetnének, nem kell, s csakis arra kér, hogy egy csendőrjárőr által figyeltessem meg a hídon innen levő korcsmát s Jenőfalva községet«. — A főszolgabíró aztán beszámol arról, hogy a dárdai csendőrőrsöt megerősítette, és a Dráva innenső partját figyelteti.4 Ez a jelentés május 9-én kelt, az eszéki munkásmozgalom elcsitulását jelentő egy héttel későbbi.5 Az eszéki nagy munkásmozgalom, amely a mezei munkásokat is megmozgatta, a főszolgabíró »óvatos« rendszabályai ellenére — Baranya megyében is éreztette a hatását. Május 23-án jelenti Jilly főszolgabíró az alispánnak, hogy »a főhercegi bellyei uradalomban levő cselédség, különösen a kocsisok és a béresek között sztrájk mozgalom észlelhető«. A kocsisok és béresek küldöttsége megjelent az uradalmi igazgató előtt és bejelentette, hogyha nem emelik a bérüket, akkor Péter és Pál napján kilépnek a szolgálatból. Az igazgató ezt nem ígérte meg, így 23-án reggel 4 órakor Jesseföld pusztán újólag megjelentek az odavaló és a szomszéd Erigyesföld, Mitvár és Albertfalu pusztai kocsisok és béresek, illetve a többi puszták küldöttsége és az igazgatónak megmondták, ha nem lesz emelés, felmondanak. Elbocsátási igazolványt kérnek és ha azt ki nem adják, akkor abbahagyják a munkát. Az igazgató kijelentette, hogy az éves cselédeknek nem adja ki az elbocsátási igazolványt, amíg évük le nem jár, erre a cselédek beszüntették a munkát. A főszolgabíró békítés céljából még aznap leutazott és arra biztatta a sztrájkolókat, hogy forduljanak Frigyes főherceghez kérvényben, azután felolvasta nekik a munkatörvény megfelelő paragrafusait. Erre a munkások munkába állottak. A főszol-4 Pécsi ÁH. Lvt. Baranvamegyei lt. Főisp. biz. 2475/1905. 6 Pécsi Közlöny, 1905 május 11—12.