Századok – 1953
Tanulmányok - Mód Aladár: Marx és a magyar történelem 30
50 Mól) ALADÁR a Hunyadiak, Rákócziak, Kossuth korán keresztül napjainkig. A parasztság politikai nevelése szempontjából nélkülözhetetlen a Dózsa-felkelés, a XVIII. századi parasztmozgalmak, az aratósztrájkok történetének, a munkásság számára az 1919-es proletárforradalom mellett az 1870-es évek, az 1912-es, 1930-as évek munkásmozgalmi történetének részletes és rendszeres feldolgozása. De a múlt részletes történeti feldolgozása nem helyettesítheti a jelen kérdéseivel való foglalkozást, melyeket össze keh kötnünk korunk társadalmi változásainak tudományos elemzésével. A különbség a régi, a 3 millió koldus Magyarországa, valamint a Sztálinvárost építő, a mezőgazdaságban is a szocializmus alapjait lerakó új ország között, alig felmérhető. A múlt és a jelen e gyökeres különbsége, a szocialista építés eredményeinek jelentősége, a növekedésből származó átmeneti nehézségek forrása és kiküszöbölésük útja nem automatikusan válnak tudatossá dolgozó népünkben. Ahhoz, hogy a növekedés átmeneti nehézségei ne az ingadozás, ne a bizonytalanság érzetét keltsék, hanem egységes erőfeszítés forrásává váljanak, egész népünknek világosan kell látnia a gyökeres különbséget régi és új élete között. Világosan kell látni azt a különbséget, ami lényegében abban van, hogy míg az ezerholdasok és a bankárok Magyarországán a hatalom meghódításában, a termelési viszonyok forradalmi megváltoztatásában, addig ma a hatalom birtokában és az új termelési viszonyok között, a termelőerők növelésében és a termelési viszonyok fokozatos fejlesztésében van milliók felemelkedésének, életük jobbátételének törvényszerű feltétele. Egész népünk tudatos meggyőződésévé kell válnia, hogy a föld, a gyár, a termelőeszközök birtokában saját kezében van gazdag jövőjének záloga.; Éppen ezért különleges jelentősége van számunkra felszabadulásunk és népi demokráciánk történetének. Népi demokráciánk története bizonyos értelemben más feladatok elé állítja történetírásunkat, mint a régi korok történetének feltárása. A régi korokkal kapcsolatban nagy feladat a tények megállapítása, a forráskutatás is. Napjaink történetének tényei azonban többékevésbbé ismeretesek. Az új történetírással szemben ez még élesebben állítja fel a követelményt, hogy az események megállapításán és ismertetésén túl a tények tudományos elemzésén keresztül kell világossá tennie a törvényszerűt, a jelen és a múlt szembeállításán keresztül a haladó erők erőforrásait és feladatait. Г Pártunk 30 év küzdelmén keresztül megtanulta, s egész népünk számára tanítja a marxizmus-leninizmus alkalmazását, a történelmi fejlődés megértését. Az országépítés új feladatai, a mindennapi praktikus munka tömege azonban lépten-nyomon azt a veszélyt hordja magában, hogy a részletek nehézségei vagy eredményei közben szem elől tévesztjük e munka és harc összefüggését, nem látjuk az összefüggését mindennapi munkánk és a népek nagy történelmi küzdelme közt. A múlt ideológiai elmaradottságának örökségeként nemcsak a közvetlen gyakorlati politikai és gazdasági élet, hanem a tudományok területén is munkánk egyik gyengesége a prakticizmus, a tények vagy marxista tételek egyszerű ismétlése. A prakticizmus pedig, mint a múltban, ma is törvényszerűen az opportunizmus, a szektáriánizmus, a tömegektől való elszakadás és bizonytalanság forrását hordja magában, nehezíti és akadályozza az új szocialista nemzeti egység elmélyítését, feladataink könnyebb és biztosabb megoldását.