Századok – 1953

Tanulmányok - Mód Aladár: Marx és a magyar történelem 30

46 Mól) ALADÁR végbement változások vizsgálata útján világította meg nemzeti történelmünk valóságos problémáit, tárta fel ellentmondásait, magyarázta meg tanulságait. IV Marx történelmi és tudományos felfogását a polgári ideológiától és történeti felfogásától minden téren elsősorban a nyíltan vallott pártos állásfoglalás különbözteti meg. Szemben a polgári ideológia és történeti felfogás minden addigi — az egész emberiség, az egész nemzet nevében fellépni kívánó — képviselőivel, Marx nyiltan és határozottan mipt a munkásosztály történelmi harcának tudományos képviselője lép fel. A polgári történetírás és a polgári ideológia a pártosságot ugyanakkor eleve mint az objektív valóság megismerésének ellentétét, akadályát tüntette fel. A polgári ideológia pártosságát tekintve ez valóban így is van. A polgári ideológiának a pártosságot és az objektív megismerést, mint egymást kizáró ellentétet feltüntető álláspontja egyrészt a valósághoz való viszonyát tükrözi, másrészt éppen ezáltal szolgálja osztályának azt a célkitűzését, hogy a polgárság érdekeit mint általános emberi, illetve nemzeti érdeket tüntesse fel és fogadtassa el az összes többi osztályokkal. A polgári ideológia pártosságot illető álláspontja tükörképe annak, hogy a polgári történetírás, mint az egész társadalom és a haladás érdekeit csak ideiglenesen és átmenetileg szolgáló, a fejlődés és a társadalom többségének érdekeivel szükségszerűen szembekerülő osztály történetírása, éppen osztályálláspontjánál fogva képtelen a történelmi fejlődés valóságos és maradéktalan megértésére. Egyben tükörképe annak is, hogy mint ideológia, osztálya érdekeit csak úgy szolgálhatja, csak úgy befolyásolhatja saját osztálya érdekében az egész társadalmat, ha letagadja valóságos pártosságát, ha történelmi felfogását osztálytól független objektív igazságként próbálja elfogadtatni. A polgári ideológia ez álláspontjával ellentétben a marxista ideológia egyrészt nyiltan vallja pártos álláspontját, másrészt egyenesen a valóság megismerésének előfeltételeként követeli meg a történetírás pártosságát. Marx történelmi és tudományos állásfoglalásában a pártosság nem egyszerűen egy osztály harcának a támogatását, hanem ezen keresztül a történelmi és anyagi valóság megismerésének előfeltételét foglalja magában. Marx Károlyt, korának legnagyobb tudósát és gondolkodóját, az emberi történelem objektív tartalmának megértésére és törvényeinek tudományos feltárására elsősorban pártos álláspontja tette képessé ; az, hogy a történelmet nemcsak mint a reakciós és haladó erők harcát fogta fel, hanem ebben a harcban maga fenntartás és ellentmondás nélkül a leghaladóbb erő, a munkásosztály képviselőjeként lépett fel. Ami Marx számára az egész emberi történelem, ugyanaz minden ország marxistái számára a nemzeti történelem megértésének, helyes feltárásának és oktatásának az első feltétele és kiindulópontja. A mi új történetírásunk ma már általánosságban a marxizmus álláspontját teszi magáévá, a magyar történelmet a munkásosztály és a dolgozó nép harcának és felszabadulásának az oldaláról tekinti. Új marxista történetírásunk éppen pártos álláspontja és a marxizmus alkalmazása által máris többet ért el népünk alapvető történelmi kérdéseinek a feltárásában, mint a polgári történetírás az elmúlt száz esztendő alatt. Helytelen volna, azonban elfeledkeznünk arról, hogy az új feladatok, jelen esetben népünk történetének feldolgozásával kapcsolatban a pártosság általános és elvi álláspontjának el-