Századok – 1953

Tanulmányok - H. Haraszti Éva: Beszámoló a Magyar Történész Kongresszusról 463

470 KRÓNIKA 49-ben« című előadása, amelyet M. Roller akadémikusnak és V. Cherestesiu, a Román Tudományos Akadémia Történettudományi Tntézete igazgatójának Bálcescuról tartott előadásai egészítettek ki. Roller és Cherestesiu elvtársak előadásait két korreferátum követte (Kemény O. Oábor, az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosának hozzászólása : »A magyar uralkodó osztályok nemzeti elnyomó politikája Erdélyben 1867 után«, és Erényi Tibornak, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet munkatársának korreferátuma a magyarországi Szociáldemokrata Párt nemzetiségi politikájáról, s ezzel a történészkongresszus június 8-i ülésszaka bezárult. Ugyancsak június 8-án este a Vörös Csillag szállóban szakmai megbeszélésekre került sor a külföldi küldöttek és a magyar történészek között. A lengyel küldöttek, az egyik csehszlovák küldött és a magyar történészek egy csoportja megbeszélést folytattak legújabbkori egyetemes történeti kérdésekről, valamint a népi demokrácia fejlődésének sajátosságáról Lengyelországban és Magyarországon. A következő főkérdósekről esett szó a megbeszélésen : A világgazdasági válság lengyelországi hatásáról (Grosfeld professzor e kérdéssel kapcsolatban utalt saját könyvére, amelyből a magyar történészeknek át is adott néhány példányt), a két világháború közötti lengyel történet periodizációjáról és ezzel kapcsolatban a lengyel fasizmus kezdeti időpontjáról. Felvetődött a lengyel burzsoázia első világháború utáni kettős külpolitikai orientációjának a kérdése. Szóbakerült a Lengyel Kommunista Párt erejének és tömegbefolyásának a kérdése a két világháború között, a népfront-politikával kapcsolatban. Grosfeld professzor beszámolt arról is, hogy milyen jellegű forráskiadványokat készítenek Lengyelországban. A külföldi történészek és magyar történészek egy másik csoportja a feudalizmus problémáiról folytatott megbeszélést Molnár Erik akadémikus vezetésével. A megbeszélésen felmerült a feudalizmus kibontakozásának és a prefeudális korban a feudális államnak a kérdése. Tretyakov professzor a vitát azzal zárta le, hogy a prefeudális viszonyok között is szükségszerűen feudális államnak kellett létrejönnie, Így tehát az összes kérdéses országokban erről lehet beszélni. E kérdéssel kapcsolatban felmerült a Nagymorva állam jellegének a kérdése, azonban a magyar történészek ezen a téren nem sok segítséget tudtak nyújtani a csehszlovák történészeknek, mert ezzel a kérdéssel elég keveset foglalkoztak. A feladat : további kutatások ezen a vonalon. A megbeszélésen szóbakerült Mátyás cseh háborúinak kérdése is. A résztvevők mindnyájan egyetértettek e háborúk megítélésében, rámutattak azoknak igazságtalan, hódító jellegére. A csehszlovák történészek többek között megemlítették azt is, hogy a magyar történészeknek meg kellene vizsgálniok a Mátyás udvarából cseh területre kiható humanista kultúra kérdését. A magyar történészek felvetették a magyar és szlovák soviniszta történetírás hagyományai ellen való harc szükségességét a XI. és XII. századi Észak-Szlovákia kérdésében. Vita alakult ki továbbá a Habsburg-abszolutizmus kérdésében. A csehszlovák történészek a Habsburg-abszolutizmus haladást gátló szerepét bizonyították a XVI. században, a magyar történészekkel egyetértőleg, Mária Terézia és II. József korában azonban annak haladó volta mellett törtek lándzsát. A kongresszus június 9-én Arató Endrének, a Történettudományi Intézet munkatársának, a csehszlovák-magyar munkásmozgalmi kapcsolatokról szóló előadásával folytatta tanácskozásait. Spira György kandidátus a szlovák bányászoknak az 1848 —á9-es magyar szabadságharcban vitt szerepéről korreferált, míg Simon Péter pártfőiskolai tanár korreferátumában a Szociáldemokrata Párt parasztpolitikáját ismertette. Ugyanezen a napon a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében megbeszélés folyt a magyar jakobinus mozgalom általános és egyes részletkérdéseinek értékelésével kapcsolatban Stern professzor és a magyar történészek egy csoportja között. A megbeszélés bevezetőjeként Stern, professzor elmondotta, hogy az osztrák jakobinus mozgalom