Századok – 1953

Tanulmányok - H. Haraszti Éva: Beszámoló a Magyar Történész Kongresszusról 463

468 KRÓNIKA tudományos munka elősegítése. Az Intézet tudományos osztálya munkájának középpontjában a magyar munkásmozgalom története megírásának előkészítő munkája áll. Az Intézet, megkezdte a »Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai« c. tíz kötetre tervezett munka kiadását, az Intézet szerkesztésében megjelentek a »Magyar Tanácsköztársaság 1919« c. és a »Rákosi-per« című nagy jelentőségű dokumentumkötetek. (A »Rákosi-per«, amely Magyarországon négy kiadásban, valamint francia, olasz, német ós "román nyelven jelent meg, a legnagyobb példányszámot elért magyar mű.) Réti László ezután felsorolta az Intézet kiadásában megjelent fontosabb tanulmányokat és monográfiákat — megemlítette a Párizsi Kommün magyarországi hatásáról, a Bethlen—Peyer paktumról, 1930 szept. 1-ről szóló tanulmányokat, a Sallairól és Fürstről, valamint Frankel Leóról szóló monográfiákat, majd ismertette az Intézet múzeumi osztályának tevékenységét. Az Intézet által eddig létrehozott kiállításokat ós múzeumokat — a legfontosabbak : a magyar mupkásmozgalom történetét szemléltető múzeum, a »Rákosi Mátyás harcos élete« c. kiállítás, a Dimitrov elvtárs életét bemutató kiállítás, a Szovjetunió Kommunista Pártja története múzeum, a Marx Károly emlékkiállítás — együttesen mintegy kétmillió néző tekintette meg, Magyarország összlakosságának mintegy húsz százaléka. A pártoktatáshoz, a felsőoktatás területén felbecsülhetetlen segítséget nyújt az Intézet kiállításainak és múzeumainak szemléltető anyaga, amelyben bőségesen felhasználta az Intézet vezetősége a szovjet tapasztalatokat ós útmutatásokat, valamint a közvetlen segítséget. A Magyar Munkásmozgalmi Intézet ötéves fennállása folyamán szép eredményeket ért el, de kitűzött feladata kis részének tehetett csupán eleget : a magyar munkásmozgalom történetének feltárása, marxista-leninista feldolgozása még csak a kezdeti lépésekig jutott. Az Intézetnek nemcsak annak a dokumentumanyagnak gyors összegyűjtéséről és megfelelő válogatásáról kell gondoskodnia, amelyet a legkülönbözőbb oktatási formákban a magyar munkásmozgalom történetének elmélyült tanulmányozásához olvasmányként fognak felhasználni, hanem a magyar párttörténet tudományos színvonalon történő előadásai számára az előadói káderek neveléséről is. Az Intézet előtt álló fontos feladat továbbá, hogy kiterjessze kutatási területét a felszabadulás utáni idők történetére. Az Intézet a magyar párttörténet és a SzKP történetét bemutató múzeumai mellett az elkövetkezendő évek során a nemzetközi munkásmozgalom történetét szemléltető múzeumot kíván felállítani. A Magyar Munkásmozgalmi Intézet sokrétű és nehéz, igényes feladatkörét csak a Magyar Dolgozók Pártja további útmutatásával, valamint a baráti országok, elsősorban a Szovjetunió segítségével, a nemzetközi kapcsolatok szervezettebb kiépítésével és a kölcsönös tapasztalatátadás révén tudja a jövőben is megoldani— hangoztatta befejezésül Réti László. A. M. Pankratova szovjet küldött ezután a Szovjetunió és л népi demokratikus országok küldötteinek közös feladatairól beszélt. Bevezetőben elismeréssel nyilatkozott a magyar történészek munkájáról és kutatásaik irányáról. Helyeselte, hogy a magyar történészek kiszélesítik a munkásmozgalom és általában a nemzeti harcok történetének kutatását nemzetközi móretekre. Rendkívül fontos ez az együttműködés és a közös kapcsolatok kutatása annál is inkább, — mondotta — mert elsőrendű feladatunk a közös harc azoknak a világtörténeti jelentőségű új utaknak megteremtéséért, amelyek előrevisznek. E feladatok, kitágítva látóhatárunkat, arra késztetnek bennünket, hogy szélesebb keretek között keressük a szocializmus megvalósításáért vívott harc útjait. így válik lehetségessé, hogy országaink történelmét a világtörténelem menetével szoros kapcsolatban kutatva, megállapítsuk vüágtörténelmi helyüket és szerepüket. Országaink történeti múltja sokszor közös volt, ezért felmerül annak szüksége, hogy ezeket a közös harcokat, problémákat együttesen, közösen dolgozzuk ki. Pankratova akadémikus többek között felvetette -— és ezt a résztvevők nagy lelkesedéssel fogadták—, hogy a nép