Századok – 1953
Tanulmányok - H. Haraszti Éva: Beszámoló a Magyar Történész Kongresszusról 463
466 KRÓNIKA got példává és vonzóerővé tegyük egész Németország dolgozó tömegei számára. A Német Demokratikus Köztársaság szilárdan áll a béke táborában és alkalmas utakat keres arra, hogy a szétszakított Németországot eggyé, s így a világbéke szilárd bástyájává tegye. A német nép legjobb fiainak, Kari Marxnak és Friedrich Engelsnek tanításai — amelyeket Lenin és Sztálin vittek és fejlesztettek alkotóan tovább az imperializmus és a proletárforradalmak feltételei között — valósággá váltak a Német Demokratikus Köztársaságban. Befejezésül hangsúlyozta : a német történészeknek meg kell mutatniok, hogy a német történelem nem szakadatlan politikai nyomorúságból áll, hanem gazdag a hazaszeretet és a nép ügye iránti odaadás világító példáiban. Különösen sokat kell tanul -niok a Szovjetuniótól, amely az orosz nép nagy hagyományait élő és mozgató erővé tudta tenni a szocializmus és a kommunizmus építésében. Ezután Zsigmond László Kossuth-díjas, a történettudomány kandidátusa tartott előadást »Az amerikai és angol imperialisták a magyar nép felszabadulása ellen« címmel. A következő előadó Leon Grosfeld professzor, a Lengyel Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének helyettes igazgatója volt, aki az amerikai-angol imperialistáknak az 1918—1939. években folytatott lengyelellenes politikájáról beszélt.3 A június 7-i délelőtti ülés Magos Györgynek, a Történettudományi Intézet munkatársának »A nyugati imperialista hatalmak szerepe a Horthy-rendszer megszilárdításában« címmel tartott korreferátumával ért véget. Június 7-én délután a Magyar Munkásmozgalmi Intézet fogadást adott a kongresszus tiszteletére. A megjelentek megtekintették a Magyar Munkásmozgalom Történetének Múzeumát, majd Pach Zsigmond Pál a Történettudományi Intézet helyettes igazgatója ismertette a Történettudományi Intézet munkásságát. Pach Zsigmond Pál elöljáróban utalt a Történettudományi Intézet megalakulásának előfeltételeire, körülményeire és ismertette célkitűzéseit. Pártunk és kormányunk .— mondotta — a történettudomány marxista-leninista müvelését, a történettudomány eredményeinek a szóles dolgozó tömegek közötti terjesztését, új tudományos káderek kiképzését és az egyetemi történetoktatás támogatását tűzte ki az Intézet feladatául. Ugyanakkor igen jelentős anyagi segítséget biztosított az Intézet számára feladatai megoldásához. Ennek köszönhető, hogy a munkatársak száma évenkint • növekszik és jelenleg több mint 30 tudományos munkatárs műEödik az Intézet három osztálya : a magyar történelmi osztály, a Szovjetunió és a népi demokráciák osztálya és az egyetemes történeti osztály, valamint a bibliográfiai és dokumentációs csoport keretében. Az Intézet a megalakulásától számított 3 y2 esztendő alatt számos munkaközösségi és egyéni munkát, forráskiadványt készített sajtó alá. Az éddig megjelent hat forráskiadvány többek között magában foglalja Kossuth Lajos összes müveinek néhány kötetét ; a 12 monografikus munka számos más tárgykör mellett Hunyadi János életrajzával, az Erdélyi Érchegység parasztmozgalmaival, a magyarországi eredeti tőkefelhalmozással, az ipari kapitalizmus kezdeteivel, a magyar parasztság történetének különböző szakaszaival, a magyar-cseli történelmi kapcsolatokkal, az angol külpolitika szabadságharcellenes szerepével és a klerikális reakcióval a Horthy-rendszer idején, foglalkozott. Több fontos kérdésről az Intézet munkatársai a közeljövőben készülnek munkát kiadni : az 1929—33-iki világgazdasági válság magyarországi hatásáról, az angolamerikai imperialisták szerepéről a Horthy-rendszer stabilizálásában, Bem Józsefről, továbbá A csehek, szlovákok, magyarok 1848/49-ben címmel. Az Intézet a történettudo' 1. Grosfeld professzor előadásának teljes szövegét közli a Századok jelen száma.
