Századok – 1953
Szemlék - Lewin; I. M.: A brit birodalom válságának kiéleződése a második világháború után (Ism.: Gál Éva) 447
SZEMJ.E 449 Érdekesen elemzi a könyv az afrikai burzsoázia fejlődésének folyamatát, amit a második világháború meggyorsított, bár nem olyan mértékben, mint a munkásosztályét (hiszen a gyarmatokon az ipar fejlődése nagyobb részben a külföldi imperialisták vállalatainak révén megy végbe). Adós marad azonban a nemzeti burzsoázia ós a komprádor burzsoázia pontosabb megkülönböztetésével, pedig ez az afrikai felszabadító mozgalom jelenlegi fejlettségi fokán éppen nem elhanyagolható kérdés. Sok újat ad számunkra a dominiumok háború utáni fejlődésével foglalkozó fejezet. A kapitalizmus egyenlőtlen fejlődésének kiéleződése a második világháború után többek között abban is megnyilvánult, hogy az egyes dominiumok fiatal kapitalizmusa az anyaországénál jóval gyorsabban fejlődött, felborult a régi arány Anglia és a dominiumok között. Ez a piacokért folytatott harcnak, az angol imperialisták ós a dominiumok burzsoáziája közti ellentéteknek kiéleződését eredményezi és a dominiumokon bizonyos saját »lokálimperializmus« kialakulásához vezet. Különösen szembetűnő ez a folyamat Kanadában és Ausztráliában ós kisebb mértékben Új-Zélandon ós a Dél-Afrikai Unióban. A széthúzó tendenciákat erősíti az Egyesült Államok tudatos tevékenysége, amely arra irányul, hogy a dominiumokat angol érdekszférából amerikai érdekszférává tegye. Ez a politika már nem kis sikereket ért el, különösen Kanadában, de Ausztráliában, Üj-Zélandon is (lásd a Csendesóceáni Egyezményt). Ugyanakkor megmutatja a szerző a dominiumok háború utáni fejlődésének ellentmondásosságát is, azokat az egyelőre erősebb tényezőket (az Angliához fűződő gazdasági kapcsolatok, közös érdekek, nem utolsósorban az erősebb amerikai imperializmussal szemben való védekezés érdekei), amelyek jelenleg az összetartó tendenciák érvónyrejutását eredményezik. Az angol-amerikai ellentéteknek napjainkban szélesen tárgyalt kérdését a könyv nemcsak alaposan és mindenre kiterjedően összefoglalja, hanem sok új anyaggal is megvilágítja. Különösen figyelemreméltó a brit gyarmatokon folyó angol-amerikai konkurrenciaharc tárgyalása. A szerző számos konkrét adaton keresztül mutatja meg az angol gyarmatokra történő amerikai gazdasági ós politikai behatolás méreteit ós változatos formáit. Igen jelentős az amerikai behatolás a két új dominiumon, Indiában ós Pakisztánban s ugyancsak igen erős a Közel-Keleten és Afrikában. Az Egyesült Államok Indiába irányuló exportja például 1949-ben a háború előttinek kilencszerese volt ; az Afrikába irányuló kivitel ugyanezen idő alatt ötszörösére emelkedett' (197. 1., 357. 1.). Hasonlóképpen nagyarányú az amerikai tökebehatolás a Brit Birodalom országaiba, kijlönösen a sztratégíai nyersanyagok kitermelése terén. A szerző ugyanakkor, amikor minden területen kimutatja ós az adatok sokaságával támasztja alá az angol és az amerikai imperializmus közti éles ellentéteket ós élet-halál harcot, nem eléggé mutatja meg ezeknek tendenciáját : azt, hogy az ellentétek a *vőben még inkább éleződni fognak s hogy Anglia, egyes részleges visszavonulásai és engedményei ellenére, a jövőben egyre kevésbbé fog beletörődni háttórbeszorításába, mindent meg fog tenni pozícióinak visszaszerzésére, többek közt a Brit Birodalmon belül. Lemin Anglia és a Brit Birodalom háború utáni fejlődésének tárgyalásakor leleplezi a labourizmus szerepét. Megmutatja, hogyan hajtotta végre a labour-kormány az angol monopóliumoknak azt a politikáját, amely a munkásosztály ós a gyarmatok fokozott kizsákmányolásával akart kiutat találni a válságból, megmutatja, milyen gyászos következményekkel járt az Egyesült Államoknak való behódolás politikája, a gazdasági élet militarizálása, a kereskedelmi kapcsolatokban a demokratikus tábor országaival szemben folytatott megkülönböztetési politika. Leleplezi a szerző a labouristák gyarmati politikáját, amelyet szemérmetlen képmutatás, ravasz manőverek és a legbrutálisabb terror jellemzett. Ezek a válogatott módszerek azonban éppúgy csődbe jutottak, mint a háború utáni'labour-kormány egész bel- és külpolitikája. Anglia háború utáni fejlődósének egyik legnagyobb történelmi jelentőségű ténye az angol munkásmozgalom balratolódása, a labourizmus lelepleződése, a kommunista párt befolyásának erősödése. Lemin munkája mélyen elemzi és meggyőzően mutatja be ezt a folyamatot. Konkrét adatokon világítja meg ennek a folyamatnak egyik fontos objektív alapját : a munkásarisztokrácia zsugorodását a második világháború után, ami egyik következménye az angol imperializmus gyengülésének. Ugyanakkor azonban Lemin nem hagy figyelmen kívül egy olyan tényezőt, ami, ellentétes irányban hatva, bizonyos fokig lassította ennek a folyamatnak érvényesülését. Ez pedig : a munkásbürokrácia felduzzadása a labour-párt kormányzása idején az államapparátusban való elhelyezkedés révén. Általában Lemin könyvéből jól megérthető az angol munkásmozgalom problémáinak bonyolultsága, fejlődésének egyenetlensége. Lemin rámutat arra, hogy a munkásarisztokrácia gazdasági alapjának szűkülése, a széles munkástömegek életkörülményeinek rosszabbodása nem tükröződhet közvetlenül és azonnal ugyanolyan
