Századok – 1953
Tanulmányok - Sándor Vilmos: A magyarországi ipari kapitalizmus kezdeti kibontakozásának néhány kérdése (1849–1867) 384
A MAGYARORSZÁGI IPARI KAPITALIZMUS NÉHÁNY KÉRDÉSE 407 Dräsche és Schedel magyarországi gyarmatosító működésére vonatkozó példák nem igazolják az osztrák tőkések »áttelepedését«. Miesbach Alajos, amikor az 1850-es évek körül mint a gyarmatosító osztrák burzsoázia egyik korai képviselője megjelenik Magyarországon : Ausztriának már egyik-kiemelkedő nagyiparosa. Az osztrák statisztika hivatalos kiadványa 1856-ban a következőket írja A. Miesbach »nagyszerű« téglagyárairól : »A wienerbergi téglagyár mellett, amely elismerten a legnagyobb ilyen vállalat a kontinensen — Miesbach jelentős mennyiségű téglát és más épületanyagot állít elő Väsendorfban, Biedeiniannsdorfban, Laarbergen, Zillingsdorfban....és Rákoson Pest mellett.« A wienerbergi téglagyárban, amely 1820-ban 3 kemencével és 1,2 millió db. tégla gyártási képességgel került Miesbach tulajdonába, azóta az égetőkemencék száma 48-ra emelkedett, termelőképessége 100 millió db. tégla s teljes üzemmenet idején 3500 munkással dolgozik. — »A termelőképesség fejlődése mellett az üzem érdeme, hogy először alkalmazta a monarchiában a téglagyártásnál a barnaszenet és emellett Bécs háztartásaiba is bevezette és elterjesztette. A barnaszéntermelés megnövelése A. Miesbach által — amely már 4 millió mázsára megy — legszorosabb összefüggésben áll téglaégetőinek fejlődésével.«89 Amikor egyrészt Miesbach a barnaszén felhasználásával a téglagyártásf technikáját jelentős mértékben előrevitte, — másrészt, a már akkor megkonstruált »téglaverő« gépeket rövid kísérletezés után félretette és »ismét visszatért az olcsóbb kézimunkához. A gépek felhasználatlanul hevernek. Most újra folynak kísérletek, hogy mennyire tud megmérkőzni a Claytonféle téglaprés a kézimunkával«.9 0 Nyilván ez sem vált be, mert 1863-ban sem használnak Miesbach gyáraiban gépi erőt. A fentiekből három tényt kívánunk kiemelni : 1. Miesbach vagyonának és üzemeinek zöme Ausztriában volt, ami mellett magyarországi érdekeltsége eltörpült, tehát szó sem volt áttelepedésről Magyarországra. 2. Miesbach téglagyárai fejlődésének alapja — Magyarországon is — az az extraprofit volt, amelyet a barnaszén felhasználásának bevezetésével ért el, s amelynek meg kellett szűnnie akkor, amikor a többi téglagyár is áttér a barnaszén használatára. 3. A tőke — fejlődésének már ebben a korai szakaszában is — csak akkor alkalmazza a fejlettebb technikát, ha ez profitja szempontjából kedvezőbb mint a kézimunka. »Történelmi hivatása az emberi munka termelékenységének könyörtelen mértani haladvány módjára előrehajtott kifejlesztése. E hivatásához hűtlen lesz, mihelyt , mint ebbeh az esetben, a termelékenység kifejlődését gátolja. Ezzel újra csak bebizonyítja, hogy öregszik s mindjobban túléli önmagát.«91 Az időközben tetemesen megnövekedett Miesbach-üzemeket a 60-as években Dräsche Henrik örökölte. 1866-ban Dräsche 15 kőszén-és barnaszénbánya tulajdonosa ; a szénbányák 6,38 millió mázsa szenet termeltek, amiből magyarországi bányáira 2,5 millió mázsa q^ett. 14 téglagyára közül 11 Alsó-Ausztriában és 3 Magyarországon volt.92 1868-ban azonban már a pesti téglagyárak mind áttértek a barnaszén használatára — az ebből adódott extra-89 Mitteilungen aus dem Gebiete der Statistik. Wien, 1856 Heft. I. Industrie Statistik der österreichischen Monarchie für das Jahr 1856. 24—25. 1. 90 U. o. 91 Marx: A tőke, III. к. 301—302. 1. 92 Bányászati és kohászati lapok, 1868. IX. 15. 12*
