Századok – 1953
Tanulmányok - Sándor Vilmos: A magyarországi ipari kapitalizmus kezdeti kibontakozásának néhány kérdése (1849–1867) 384
404 SÁNDOR VILMOS való ellátásának számottevő tényezője lett. A gabonakereskedelem fellendülése különösen Pestnek szolgált javára ; a főváros az ország határain belül létező versenytársait, különösen Győrt és Mosont rohamlépésben szorította le és uralkodó állásra emelkedett. Előmozdította ezt a malomipar fejlődése is, amennyiben ekkor már 7 gőzmalom és 110 hajómalom körülbelül 21 /2 millió mérő, azaz 1,7 millió métermázsa búzát őrölt.«7 8 Az 1862—1863-as ínséges évek után az 1864. esztendő termése kitűnő, az 1865. évé igen jó volt és Pest gabonaforgalma »soha nem sejtett magasságot ért el.«7 9 ' A 60-as évek első felében tehát Pest gabonakereskedelmének fejlődése meggyorsult, az ország terménykereskedelme mindinkább Pestre koncentrálódott. Ezen túlmenően pedig a kereskedelmi tőkének egyesek kezén való felhalmozódása is fokozódott, a kereskedőházak között már nem egy akadt, amelyik több millió forintra menő vagyonnal rendelkezett és az egy millió forinton aluli vagyonnal bíró nagykereskedő másod- vagy harmadrangú cégnek számított.8 0 A terménykereskedelem kedvező fejlődésével szemben a kézműáru kereskedelem, »amely különben itteni kereskedelmünk egyik legvirágzóbb ága volt, már néhány év óta sorvád«. Mindazok az okok, amelyek az osztrák ^gyáripar fejlődését meglassították, egyben a pesti kézműáru kereskedelem fejlődését is akadályozták, amihez még az osztrák gyárosok közvetlen versenye is csatlakozott, akik igyekezték kikapcsolni a magyarországi közvetítőkereskedelmet.8 1 A kereskedelmi tőke fokozódó felhalmozását 1860 után, valamint a 60-as évek fejlődésének az abszolutizmus korábbi szakaszától gyökeresen különböző jellegét szemléltetően mutatja a hitelintézetek alapításának mozgalma. 1850-től 1858-ig a magyarországi hitelintézetek száma—az osztrák intézetek már említett fiókjaitól eltekintve — változatlan maradt. 1859—1860-ban kettővel, 1861-től 1866-ig viszont 27-tel szaporodott. Egyedül 1866-ban — a gazdasági és politikai válság csúcspontjának évében — 8 új hitelintézetet alapítottak.8 2 Ugyanakkor, illetőleg 1856-tól 1866-ig az osztrák Nemzeti Bank magyarországi fiókjainak dotációja változatlan maradt. Joggal állapították meg később a pesti kereskedőtőkések, hogy »Magyarország a bécsi fináncmatadorok rendszeres elnyomása, igája, gyámkodása ellenére tiszteletet és figyelmet keltő pénzügyi helyzetbe lendült fel... Magyarország saját erejéből tudta emancipálni magát a szűkkeblű bécsi pénzpiac és céhzsarnokainak bilincseiből.«8 3 »Sokkal kisebb befolyást gyakorol az osztrák Nemzeti Bank az itteni piac pénzmozgalmára — írják 1865-ben —, mintsem nagyságánál és • állami jelentőségénél fogva feltételezni lehetne. A bank az itteni viszonyokat nem ítéli meg előítéletektől mentesen... Nem tudjuk, hogy ebben mennyire játszanak politikai motívumok szerepet, de 78 1865-ben a 7 gőzmalom mellett a 110 hajómalomra a feldolgozott gabonának mindössze 17%-a esett. A Pannónia malom egymaga ugyanennyit dolgozott fel. — Jahresbericht über den Pester Produktenhandel, 1865. 79 Szávay, i. m. 250. 1. 80 Jahresbericht über den Pester Produktenhandel. 6. 1. ; a nagykereskedők vagyonára következtethetünk a nyilvános alapoknak juttatott hagyatékokból is, mint pl. Fochs Antal vagyonára, aki 1 millió forintot, vagy Wahrmann Sándor vagyonára, aki 400 000 forintot hagyományozott. 81 Jahresber. stb. 6. 1. 82 M. Stat. Közi. 35. köt. 68—69. 1. 83 Pester Lloyd, 1867. 129—130. sz.
