Századok – 1953
Tanulmányok - Sándor Vilmos: A magyarországi ipari kapitalizmus kezdeti kibontakozásának néhány kérdése (1849–1867) 384
A MAGYARORSZÁGI IPARI KAPITALIZMUS NÉHÁNY KÉRDÉSE ' 399 különösen 1867 után, amikor a nagyipari fejlődés feltételei kedvezőbbekké válnak, — fokozta a gépi nagyipar fejlődésének akadályait.5 9 Ilyen következményekkel jelenik meg a gyarmati viszony alapvető gazdasági tartalma mellett mint ennek ellentmondása az osztrák burzsoázia tökekivitéle Magyarországon, amely ugyan elsősorban az osztrák burzsoázia újabb gyarmati profitfoirása s a gyarmatosító érdekében az árupiaci kapcsolatoknak alárendelten ennek kibővítését és elmélyítését szolgálja, ugyanakkor azonban korlátolt mértékben a magyarországi iparfejlődést is elősegíti és ezáltal ellentmondásba kerül az osztrák burzsoáziának a magyarországi iparfejlődés akadályozásához fűződő alapvető érdekeivel. A magyarországi ipari kapitalizmus tehát nem. az osztrák burzsoázia »koncesszión útján, »irányítása és gyámkodása mellett«, nem mint az osztrák burzsoázia derméh^ hanem a kapitalista fejlődés minden területén fennálló belső ellentmondások talaján, az osztrák burzsoázia alapvető gyarmati érdekei ellenére, egyoldalúan és méreteiben korlátozottan kezd kibontakozni. Fejlődésében a magyarországi kereskedelmi tőke lasgú felhalmozódásának fontos szerep jutott. Az osztrák burzsoázia magyarországi befektetéseinél hiába »... óvakodott attól, hogy ezt a tőkét saját konkurrenciájára pazarolja«6 0 — befektetései végső soron a belső ellentmondások törvényszerűsége következtében mégis saját konkurren ciá j a kitermeléséhez is vezettek. ч_ 8 Az 1857—1858-as évek a periodikus kapitalista túltermelési válság évei voltak, amolyo t—a^ következő években háborús és politikai válságok követtek. Az ipari kapitalizmus lassú és mérsékelt fejlődése következtében Magyarországon a válság mélyebb nyomokat nem hagyott maga után. A válságoknak technikai előfeltétele : a gépi nagyipar még igen fejletlen volt. A külfölddel összeköttetésben álló kereskedelem azonban megérezte. »Pesten egymásután következett be a jelentékeny áruházak bukása, melyek sorát a Boskovitz L. József és tsa cég nyitotta meg. A cég tönkrejutása egyenesen szenzációs hatást gyakorolt akkor, mert a cég óriási hitelt élvezett s a fizetésképtelenség nyilvánítása napján a tartozások összege 2,100.000 forintra rúgott. Ugyanakkor szüntették be fizetéseiket az Engländer H. és fia, Schulhof Móricz. Guggenberger I. E., Mayer József, Hirsch J. H., Mayer János, Mandel Sam., Robitsek József, Seytz I. nagykereskedő cégek. A monarchiában egyetlen napon 350 csődöt jelentettek be.61 A nagyipar területén a válság a vasgyártást érintette. A vastermelés lS57-től 1860-ig lényegében stagnált, de ugyanakkor évenkint több mint 250 km vasútvonal épült. A magyarországi hitelintézetek váltótárcaállománya 1856-tól 1861-ig folyamatosan emelkedett, ami szintén arra vall, hogy Magyarország termelését a válság alig érintette. 59 Az ismert esetek közül az 1867-ben alakult Első Mechanikai Len- és Kenderszövö, Késmárk esetére hivatkozunk, amely már »elsősorban azért ment tönkre néhány év után, mert az elkészült fonalat megfelelő, számú szövőmester hiányában nem tudta feldolgoztatni.« — Compass Leonhardt. 1874. 271., 272. 1. — »A Magyarországon az ötvenes évek elején fennállott 16' posztóscéh közül 1861-ben már csak három. . . működött, de ezek is hamarosan osztották a többiek sorsát, azaz a munkát beszüntették.« — Bp. ker. kam. jel. ip. áll. 1870/75. II. 322. 1. 60 Lederer, i. m. 257. 1. 61 Deutsch Antal: A Pesti-Lloyd-társulat. Bpest, ó. n. 67—68. 1.
