Századok – 1953
Tanulmányok - Vörös Károly: Noszlopy Antal visszaemlékezései 319
362 VÖRÖS KÄ.ROLY kivitelére nyiltan és titokban, cselszövényesen működve. — Szeme előtt elfogult féltékenység, nem haza közüdve lebegett, — mit sem törődve azzal, hogy a kezébe vett gyilok saját keblét vérzendi meg. Majd minden megyében felszínre kezde vergődni ez ördögi szellem ; de sehol nagyobb mértékben, mint tuladunán, és itt sehol oly leplezetlen kihívó modorban, mint Somogyban. Ügyellenes működése — kevés kivétellel — a hona szabadságáért lelkesült nép-mozgalmi törekvésnek valódi ellentéte volt, — és talán ép ezen népbuzgalom, mely a hon oltárára szentelt áldozatkészségben nyilatkozott, az aristokratia százados zsarolásából született honszerelem kisugárzása volt. Hogy a mondottakról fogalmunk legyen, szabad legyen egy főesetet felhoznom. Gáspár kormánybiztos népszerűsége, s önereje általi felemelkedése, mint nem gazdag család gyermekének, szálka lévén a gőgös aristokraták szemeikben, a mennyiben itt alant nem árthattak, a magyar kormány előtt sajtó útján kívánták előkészíteni megdöntését, mely szerepre Kozma Sándor -ban találtak vállalkozóra, ki a somogyi kormánybiztos tetteiben újság lapokban gáncsoskodott, mi alatt a fő ügyellenesek itt főzék tervöket.18 Ez utóbbiak élén I. L.19 állott, — kinek buzsáki tótjai a zsidók és ezek urodalmi ügyvéde T. által felbujtogatva, szabad legeltetés gyakorlatát kezdve, ezáltal a birtok szentsége megtámadásával szolgáltak, mint elcsábítottak, az anarchia veszélyes játéka eszközeiül. — Mit sejtve a kormánybiztos, . az első hír vételével egy kápláralja legénységet küldött ki a lázadás elnyomására, B. G.2 0 főbírót pedig a tényállás megvizsgálására. A tettesek a fővárosba kísértettek. Miként bámulánk, midőn a tettesek vallomásaikból kiderült, miszerint az anarchicus törekvés annak keblében fogamzott, ki a legelő foglalásban leginkább érdekelve volt, a kormánybiztos ellenes klubb fejében t.i., ki maga háza égvén, lármát kiáltott, hogy ezáltal az ifjú kormánybiztos állítólag tehetlen kormányát compromittálja! Nem iszonyodott a fejetlenség üszkét ellökni, — melynek vészes hatálya, ha eleje nem vétetik, messze horderővel terjedt volna szét a közügy kockáztatásával — csakhogy személyes boszuja egyes ember megbuktatásában tápanyagot nyerjen! A rend, — nemtelen szándokuk dacára az illetőknek — helyreállíttatott Azalatt a reactionáriusok minden követ megmozdítottak fent a magyar kormánynál ármányos tervük kivitelére, és hogy célt nem értek, Szemere Bertalan belügyminiszternek vala köszönhető, ki tettek és érdem szerint mérvén az embert, Gáspár kormánybiztos állásához saját tárcáját kötötte. Azóta az idő és körülmények, és ezek szerint az emberek változtak — az aristokratia kezébe ragadá a gyeplőt, az értelmiség nagy része függetlenségét kenyérért felcserélte — a tiszta honszeretet keveseknél állá ki a tűzpróbát — a nép lelkesedése kihalt, — a szabadság hősei, és ezek közt az erélyes ifjú, mint vértanú alussza örök álmát, a nélkül, hogy magának élt volna! — boldog! szebb remények ölén dőlt sírjába és nem látja »Árpád vére miként fajul, — és nem — a boszus egeknek ostorait nyomorult hazánkon /« — 18 V. ö. Bevezetés, 33. jegyzet. 18 Talán Jankovich László? 20 Valószínűleg Bán Gáspár, a kaposvári járás főszolgabírója.
