Századok – 1953

Tanulmányok - Vörös Károly: Noszlopy Antal visszaemlékezései 319

KÖZLEMÉNY NOSZLOPY ANTAL VISSZAEMLÉKEZÉSEI (Adalékok az 1849. évi dunántúli népfelkelés történetéhez)* I. BEVEZETÉS 1849 január 5-én délután egy órakor Windischgrätz herceg tábornagy hadserege bevonult a magyar fővárosba, melyből alig néhány órával azelőtt távoztak el a menekülő magyar kormány utolsó képviselői. Sokezer ember nézte Budavára falairól és a pesti partról a csapatok bevonulását, mely valóban félelemkeltő látvány volt. Kinézésük minden /tekintetben kitűnő volt, és minden szemlélőben azon meggyőződést keltette, hogy a nemzeti csapatok a viszontlátás minden reménye nélkül távoztak el a fővárosból. »Magát a sereget — írja egy kortárs — mindenki bámulta, s az optimisták is hinni kezdték, hogy a rendezett, mindennel ellátott a rendezetlent bizonnyal legyőzendi«.1 A tábornagy, aki magyarországi működése alatt • valósággal ontotta a különféle kiáltványokat, a főváros eleste alkalmából szükségesnek látta újabb proklamáció kiadását, melyben — abban a biztos hitben, hogy a háború lényegében befejeződött — többek között e szavakkal fordul Magyarország lakóihoz : »Minden lakosoknak hódolási nyilatkozatukat a legrövidebb idő alatt elvárom, és felszólítom az ország minden lakóit, minden elcsábított fegyvereseit, hogy'fegyverüket letévén minden késedelem nélkül békés lakukba visszatérjenek és az általam kiadandó törvényes királyi parancsoknak minden * Noszlopy Antal itt ismertetésre és kivonatos közlésre kerülő visszaemlékezései nem alkotnak egységes művet, hanem több különálló munkából, illetve töredékből állanak. Legkorábbi ezek közül az »Önéletrajz« c. kézirat (a továbbiakban is e címen fogjuk idézni) ; ez quart, formátumban 190 levélből áll. Nincs befejezve, rajta többféle tagolási kísérlet nyomai (csomó, kötet, csomag) észlelhetők, azonkívül törlések, javítások és betoldások vannak rávezetve. Noszlopy Antal életét születésétől a hatvanas évek elejéig tárgyalja. A második munka »Az 1848/9-ki dunántúli önvédharc pótrajzul az általános Magyarhoni- önvédharc történetéhez. Irta Noszlopy Antal« címet viseli. Folyamatosan számozott 225 oldalon 3 füzetre van tagolva (1—36, 37—113, 114—225. 1.) Ez a kézirat csekély változtatással az »Önéletrajz« megfelelő részleteit tartalmazza : tehát annak reformkori részleteit csaknem teljesen átveszi. csupán a személyes jellegű adatokat hagyja el, az »Önéletrajz«-ban említett 48—49-es eseményeket pedig jelentéktelen kihagyásokkal teljes egészében közli. Ezt a munkát a továbbiakban »Önvédharc« címen fogjuk idézni. I. és II. füzete elé Noszlopy rövid előszókat is írt. -— A kéziratos anyag harmadik része egyes lapokból áll, melyek közül egyiken egy Somogy megye »szomorú helyzetének« leírásával foglalkozó, valószínűleg a. 60-as évek elejéről származó tanulmány utolsó oldalai olvashatók, — a többi az »Önvédharc« más kéz által írt tisztázatának különféle töredéke. A kéziratos anyagot Borsi Darázs József fedezte fel a sümegi Kisfaludy-Múzeumban, ahová valószínűleg Darnay Kálmán gyűjtésének eredményeként kerülhetett. 1 Qelich Richárd: Magyarország függetlenségi harca 1848—49-ben. II. к. В pesté. n. 185. 1. ; Der Winterfeldzug 1848—49 in Ungarn. Wien, 1851. 94. 1. ; Szilágyi Sándor: A magyar forradalom története. Pest, 1850. 280. 1.