Századok – 1953
Tanulmányok - Pankratova; A. M.: Az 1905–1907. évi orosz forradalom nemzetközi jelentősége 213
A NÉPTÖMEGEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON 1020—1933 .267 Az első osztályú föld holdja tehát 52 év alatt 4043 pengőbe került volna.6 2 Még magasabb árakat állapítottak meg egy vasmegyei birtokon : első osztályú földre 1600 pengőt, másodosztályúra 1500-at, harmadosztályúra 1400-at ; »az első osztályú föld holdja tehát 52 ev után 4472 pengőbe került volna, ugyanakkor, amikor ezen a vidéken az első osztályú föld holdját szabadkézből 1200 pengőért adták-vették.«6 3 1400 — 1500 pengős megváltási árakat állapítottak meg Enyingen is, ahol 210-en összesen mintegy 400 katasztrális hold földet kaptak. Panaszos levelük szerint : »Ezek a. földek Enying község belterületétől 6—8 km távolságban feküsznek. A hozzájuk vezető ц1 az esztendő 7 hónapjában majdnem járhatatlan. Gyenge, abraktalan lovakkal azokra trágyát nem hordhatunk, mert egy nap sem tudunk fordulni egynél többet, egy kocsiderék trágyával. Ha a trágyát fuvarossal hordatjuk, egy fordulóért elkérnek 3 pengőt. Egyszóval a nagy távolság és rossz utak miatt képtelenek vagyunk ezen földeket megfelelően munkálni.«64 Mint később, egy másik panaszbeadványukban írták: »A földhözjuttatottak egy része már le is mondott a földekről és Enyingen alig fog akadni, aki a megüresedett földeket átvegye. Ж ragaszkodunk a földhöz, nekünk kell a föld, hiszen a földmunka élethivatásunk, a megélhetésünk, a kenyerünk, de ezek a földek csak munkát adnak, de ebből jövedelmünk annyi sincs, amennyi a törlesztési részlet és adók kiegyenlítésére szükséges volna.«65 A juttatott földek ára már az 1930-as évek kezdetén általában 30—40 %-kal magasabb volt, mint a helyi forgalmi ár, a válság évei folyamán pedig ez az eltolódás még rohamosabban fokozódott. Képet alkothatunk erről, ha a reformföldek ismertetett 1000—1500 pengős áraival összevetjük a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos adatait, melyek szerint 1933-ban a szántóföld ára kat. holdanként országos átlagban az 5 holdon aluli parcelláknál 500—700 pengő közt mozgott, míg a 100 holdnál nagyobb földdarabok esetében 280 és 440 pengő között. De a tőkések és földbirtokosok államának gondja volt arra is, hogy a nagybirtokosoknak ne kelljen jó áron túladott földjeik ellenértékére 52 évig várniok. A birtokosok azonnali »kártalanítására« megalapították a Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezetet. A kártalanítás pénzügyi fedezetére az állam 36 millió dollár (205 millió pengő) kötvénykölcsönt vett fel a Kreuger-féle svéd gyufatröszttől. A kölcsön után, mely 50 évre szólt, 5.5% kamatfizetést vállalt; ellenszolgáltatásul átengedte a trösztnek a magyar gyufagyártás monopóliumát s megengedte, hogy az a gyufa fogyasztói árát 50°/0-kal nyomban felemelhesse. Ebből a svéd gyufakölcsönből elégítette ki az állam a földbirtokosokat. Ezzel tehát megszűnt a jogviszony a földbirtokosok és a juttatottak között, akik ezután már közvetlenül az államnak tartoztak. A rosszminőségű, távolfekvő földekkel hatalmas gond szakadt a szegényparasztok nyakába. Nemcsak a magas megváltási ár, hanem a föld megművelése is terhet jelentett, amelyet igaerő és munkaeszközök híján csak újabb terhek vállalásával láthattak el. Az új gazdák igaerő- vagy vetőmag-62 OL. FM. 1927—29—21327. 63 Nagy Imre: Agrárpolitikai tanulmányok. Bpest, 195Ö. 239. 1. 64 OL. FM. 1931—29—51627. 65 U. о.
