Századok – 1953

Tanulmányok - Pankratova; A. M.: Az 1905–1907. évi orosz forradalom nemzetközi jelentősége 213

A NÉPTÖMEGEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON 1020—1933 .239 csak rövid időre sem sikerült a magyar munkásságnak elérnie az első világháború előtti életszínvonalat, amely pedig maga is nyomorúságosan alacsony volt. Az utóbbi tényt azért kell nagyon nyomatékosan hangsúlyozni, mert akkor, amikor — mint az világszerte szokásos volt — a háborúutáni életszínvonalat a háborúelőttivel összehasonlították., az emberek általában hajlamosak voltak arra a tévedésre, hogy a »békeszínvonalat«, a háborúelőtti állapotokat »normálisaknak«, kielégítőknek tekintsék. Néhány adattal be kell mutatnunk, mennyire nem voltak azok. A XX. század első évtizedében világszerte rohamosan nőttek az élelmiszerárak és a lakbérek, messze maguk mögött hagyva a munkabéreket. Budapesten pl. a kiskereskedelemben 1901 és 1911 közt a disznóhús 84, a • zsír 83, a borjúhús 87, a marhahús 45, a bab 64, a- kenyérliszt 55%-kal drágult ; a proletárlakások bérének emelkedését e tíz év alatt 60—100%-osra becsülték. Ezzel szemben még a legjobban szervezett munkások is csak jóval kisebb, 20—40%-os keresetemelkedést tudtak kiharcolni. A magyar munkásosztály életszínvonala tehát a háborút megelőző síz év alatt nagyon súlyosan megromlott.9 A Központi Statisztikai Hivatal létfenntartási indexszáma egy négytagúmunkáscsaládmegélhetésikiadásait 1913-ra nézve 1380 koronára becsülte. Tényleg azonban az indexszám kiszámításánál alapulvett árumennyiség távolról sem képviselte az összes megélhetési kiadásokat.1

0 Ha az indexszám szerkesztésénél figyelmen kívül hagyott legszükségesebb kiadásokat is figyelembe vesszük, kb. 20%-kal többre, 1660 koronára kell tennünk egy négytagú budapesti munkáscsalád 1913. évi eltartási költségét. Ezzel szemben 1913-ban a legjobban fizetett nehézipari szakmunkás teljes (évi 2500 órás) foglalkoztatottsága mellett évi 1800 koronát kereshetett ; a nehézipar betanított munkásai 950. munkásnői 800 koronát, a textiliparban a szakmunkások 1125, a munkásnők 500 koronát, az építőiparban a napszámosok 775, a napszámosnők 575 koronát kereshettek teljes foglalkoztatottság mellett ; persze ennyi munkaalkalomhoz az építőiparban úgyszólván senki, a többi iparágban is csak kevés munkás juthatott.1

1 9 Magyar Közgazdasági Társaság : A drágaság (ankét-anyag). Varga Jenő tanulmánya, Bpest, é. n. 259. 1. 10

így pl. az indexszámban alapulvett élelmiszermennyiség szűkösen számítva biztosította volna ugyan a család elméleti kalóriaszükségletét, de ezen belül rendkívül szegényes zsírellátást (az optimális szükségletnek csak a fele!) és gyenge állati fehórjeellátást vettek alapul ; teljesen hiányzott a vaj, zöldség, hagyma, friss főzelék, gyümölcs, fűszer, rizs, kávé, tea ; cukorból a négytagú család fogyasztása heti félkiló, tojásból heti 3 drb. (!), tejből napi 1 liter. A ruházati kiadások is igen szűkösen és hiányosan vannak számítva, a lakbért, fűtést és világítást egyszobakonyhás lakás után számolták. Teljesen hiányoznak a zöldfőzelék, gyümölcs, só, pótkávé, szappan, gyufa stb. beszerzését biztosító kiadások, úgyszintén a felsőkabátnak, ágy- és asztalneműnek, lakás- és háztartási berendezéseknek több évre szóló beszerzéseiből egy évre eső utánpótlási hányadok, úgyszintén a dohány, újság, kultúrális, közlekedési stb. szükségletekre szükséges összegek. Ha ezek közül csak a legfontosabbakra vagyunk tekintettel, nagyon szűkösen számolunk, ha ezeken a címeken még 20%-ot adunk a kiszámított költségekhez. 11

1913-ban Magyarországon az osztrák-magyar monarchia »koronája« volt a fizetőeszköz A korona az első világháború végóig eredeti értékének kétharmadát vesztette el, s a háború után, az 1924 nyarán bekövetkezett stabilizálásig, eredeti értékének 1/18 000-ed részére devalválódott. A stabilizációtól 1927'január l-ig a devalvált, de már »stabil« papírkorona volt a fizetőeszköz, ekkor váltotta azt fel a pengő. A pengőkorszak előtt számolási egységként sűrűn használták a háborúelőtti koronát, »aranykorona« megkülönböztetéssel. Az 1927-ben bevezetett pengő aranyparitásban 0,86 régi aranykoronának felelt meg.