Századok – 1953

Tanulmányok - Molnár Erik: Sztálin „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” c. műve és a magyar történettudomány 1

SZTÁLIN »A SZOCIALIZMUS KÖZGAZDASÁGI PROBLÉMÁI A SZOVJETUNIÓBAN. ClMtJ MÜVE Ц ÊS A MAGYAR TÖRTÉNETTUDOMÁNY ság kapitalista gazdaság, amelynek léte akadályozza a szocializmus gazdasági alaptörvényének érvényesülését. De gátolja e törvény működését az a körülmény is, hogy mezőgazdaságunk nagyobb részben ma még a kisárutermelésen nyugszik. A kisárutermelés képtelen, a termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szakadatlan növelésére és tökéletesítésére; a modern technika széleskörű alkalmazását is lehetetlenné teszi. Azonban ötéves tervünk végrehajtása során a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén is előrehaladunk, és ennek következtében a szocializmus gazdasági alaptörvénye a mezőgazdaságban is mindinkább érvényesül. Meg kell vizsgálnunk a szocializmus egyéb gazdasági törvényeinek érvényesülését is, így például foglalkoznunk kell a népgazdaság tervszerű és arányos fejlődésének törvényével. Emellett figyelmet kell fordítanunk azokra a tőkés jellegű gazdasági törvényekre, amelyek még hatnak nálunk. Bár a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvénye hazánkban már nem érvényesülhet, mindaddig, amíg népgazdaságunkban vannak tőkés maradványok, bizonyos mértékben érvényesülnek kapitalista jellegű törvényszerűségek is, mint például a termelés anarchiája törvényének maradványai. Hogy a szocializmus gazdasági törvényei maradéktalanul érvényesülhessenek népgazdaságunk egész területén, ahhoz, szívós küzdelem és kitartó nevelő munka útján, egész népgazdaságunkban meg kell valósítanunk a szocialista termelési viszonyokat. A szocializmus gazdasági törvényei nem maguktól győzedelmeskednek, e törvények uralmáért kemény harcot kell folytatni a régi rendszer görcsösen ellenálló maradványaival szemben és a régi termelési formákhoz való maradi ragaszkodás ellen. E harc bemutatása a népi demokrácia történetéről szóló munkák egyik fő feladata. E kérdések mellett nem kevésbbé jelentős az, amire Sztálin művének módszere tanít. Ez a mű ismét példát mutat arra, hogyan kell megtalálni y, felszín mögött rejlő döntő összefüggéseket, az új, a keletkezőben levő, és éppen ezért leglényegesebb jelenségeket. Ahogyan Sztálin az imperialista tábor látszólagos egysége mögött meglátja és megmutatja azokat az ellentéteket, amelyek elkerülhetetlenül háborúra vezetnek az imperialisták között, vagy ahogy a sokak által jelentéktelennek tartott »áruraváltás«, a termékcsere módszerében meglátja és megmutatja a kommunizmusba való átmenet rendkívü fontos láncszemét — mindez mintája a marxizmus-leninizmus alkotó továbbfejlesztésének, a társadalmi jelenségek dialektikus és meterialista vizsgálatának. A magyar történettudomány csak akkor fogja az előtte álló feladatokat helyesen megoldani, ha a dialektikus materializmusnak Marx és Engels által megalkotott, Lenin és Sztálin által továbbfejlesztett módszereit is teljesen elsajátítja. Molnák Ekek I