Századok – 1953

Szemlék - Norden; A.: So werden Kriege gemacht (Ism.: Weiner Magda) 180

186 KRÖNIKA fordult szembe Kossuth reális osztálybázisát elvesztett emigrációs politikájával, ugyanakkor azonban, elsősorban Frankelen keresztül, messzemenő támogatást, segítséget nyújtott az új magyar forradalom, a proletárforradalom hivatott történelmi képviselőjének, a magyar munkásmozgalomnak. Frankel Marx oldalán, Marxtól és Engelstől tanulta meg az önálló, forradalmi munkáspárt jelentőségét és állította a párt magyarországi megteremtésének történelmi feladatát egész életének és tevékenységének középpontjába. Ez a tanítás tette képessé arra a magyar munkásosztályt, hogy elsősorban Frankel harcának eredményeképpen, a reakció, a provokátorok aknamunkájával szemben 1880-ban »Általános Munkáspárt« néven létrehozza első önálló pártját. A magyar szociáldemokrata párt nyíltan nem merte megtagadni Marx tanait, azonban a marxizmust és revizionizmust egyeztető álláspontja egyedül azt a célt szolgálta, hogy a szociáldemokrata párt leplezze azt a tényt, hogy a munkásmozgalom, a párt és a forradalom minden döntő kérdésében megtagadta Marx tanításait. Ezzel szemben a magyar kommunistákat éppen Marx forradalmi tanítása vezette vissza a nemzeti történet tanulmányozásához, annak felismeréséhez, hogy a munkásosztálynak a politikai hatalmat meg kell hódítania, a kapitalizmust meg kell semmisítenie. Marx tanulmányai alapján rendszeres feljegyzéseket készített az európai népek történetéről, melyeket »Kronológiai jegyzetek« cúnmel a Marx-Engels-Lenin Intézet adott ki. E jegyzetek jolentős tényanyagot és fontos észrevételeket, megjegyzéseket tartalmaznak a magyar nép történetére vonatkozóan is, a XVI. század közepéig terjedő időre. Különösen fontosnak tartotta a magyar nép török elleni harcainak, elsősorban Hunyadi János harcainak európai jelentőségét. Marx feljegyzéseinek részletes tanulmányozása és az új magyar történelem megírásával kapcsolatos felhasználása történetírásunk elsőrendű feladata. Marxnak az elmélet terén és a történetírásban is egyaránt a harc az eleme : a vitát, a kritikát, a téves és reakciós nézetek elleni harcot a helyes felismerés előfeltételének tekintette. Marx e kritikai módszerének alkalmazása a magyar történelemírásban is előfeltétele a valóság feltárásának. Marx tudományos és történelmi munkásságát nemcsak elvi álláspont ja és módszere, hanem tárgyválasztása és munkásságának súlypontja is alapvetően szembeállít ja a polgári történetírással. A marxista történetírás számára a múlt ós a jelen közvetlen szembeállítása, az újnak, a jelen kérdéseinek tudományos elemzése egyike a legfontosabb feladatoknak. A tömegek megnyerése, mint a múltban, a hatalomért való harc szakaszán, Marx halhatatlan eszméinek élő és teremtő alkalmazását követeli. Sztálin elvtárs müveinek mélyebb megértése, saját viszonyainkra való alkalmazása minden eddiginél inkább megköveteli Marx műveinek elmélyült tanulmányozását. Kiemelte még Mód Aladár, hogy a szocializmus, mely hetven esztendővel ezelőtt tudományos eszme volt, ma valóra vált. Valóra vált, mert százmilliók szükségletét, a társadalmi fejlődés objektív törvényeit fejezte ki. Valóra vált, mert e tudományos eszmék megvalósítását százmilliók küzdelme követelte. Valóra vált, mert milliók küzdelme és Marx halhatatlan eszméinek alkalmazása Lenint és Sztálint adta a világnak. A román nép nagy fiának, Bälcescu Miklós halálának 100. évfordulója alkalmából a Magyar Történelmi Társulat ünnepi ülést tartott 1953 január 22-én. Az ünnepi ülés előadója, I. Tóth Zoltán ismertette Bálcescu élettörténetét, e harcos életpályának azokat az eseményeit, melyek különösen jelentősek ma számunkra. Párhuzamot vonva Kossuth és Bälcescu között, rámutatott arra, hogy mindketten a kisnemesi értelmiség tagjai voltak, akik reformerekből lettek forradalmárokká és vezették népük harcait 1848/49-ben a szabadságért, a polgári átalakulásért.