Századok – 1953

Szemlék - Kuczinsky; J.: A munkásosztály helyzete Franciaországban. 1700–1948. – A munkásosztály helyzete Angliában. 1750-től napjainkig (Ism.: Incze Miklós) 172

172 SZEM LE Ugyanakkor, amikor magának a könyvnek az alapján is lehetőség nyílik a rabszolgaságon belüli áruforgalomnak a sztálini tanítás szellemében való további tanulmányozására, ugyancsak Ranovics kutatásai adnak módot arra, hogy a rabszolgaságon belüli áruforgalom korlátozottságaira is nyomatékosabban ós konkrétabban mutassunk rá. Ranovics adataiból is kiderül az, hogy a hellénisztikus kor áruforgalma döntően külkereskedelmi lellegü. Ez a megállapítás különleges jelentőséget nyer, ha összevetjük Marx ama tételével, hogy a kezdetlegesebb közösségekben »a termékeknek árukká való fej -lődése nem egyazon közösség tagjai közötti cseréből, hanem különböző közösségek közötti cseréből keletkezik. Ez érvényes ... a rabszolgaságra is«.(A tőke. 1П. k, 213. lap.) Kirívóan mutatkozik meg ez a tény Egyiptomban, ahol a termés legnagyobb részét, pl. a gabonatermést csaknem teljes egészében ellenszolgáltatás nélkül az psztályállamnak kellett átadni, olyannyira, hogy még a paraszt vetőmagjáról is az állam gondoskodott. Ez esetben tehát belső árutermelés kialakulásáról aligha lehet beszélni, annak ellenére, hogy az államok közötti viszonylatban nagyarányú gabonaszállítások folytak. Az egyes államok közötti — vagy később : a provinciák és Itália közötti — gabona- és egyéb élelmiszerszállítások »áruforgalmi« jellegét is új megvilágításba helyezi az a sztálini megállapítás, hogy »az áru a termelés olyan terméke, amelyet bármely vásárlónak eladnak . . .« (i. m. 52. lap). Tehát ebben a viszonylatban a hatalmas arányú szállítások ellenére a szó igazi értelmében vett »áruforgalomról« nem beszélhetünk. Mindez átvezet bennünket a rabszolgaság helyesebb és teljesebb meghatározásához. Mert ha meggondoljuk azt, hogy pl. az egyiptomi paraszttól a legszűkebb értelemben vett életszükségleten kívül a rabszolgatartó állam ellenszolgáltatás nélkül minden terményét elvette ; ha ennek alapján számbavesszük az egyiptomi parasztnak teljes gazdasági irányítottságát és kiszolgáltatottságát, akkor különösképpan ösztönző erejűnek kell tartanunk Ranovicsnak azt a megállapítását (235. 1.), hogy a »rabszolgaság« fogalmát a szokványos ós mintegy »ideális« meghatározáson túl jelentékenyen ki kell bővíteni. Ezt a megállapítást s a belőle levonható konzekvenciákat jelentősebbnek érezzük azoknál az adatoknál, amelyek Egyiptomban egy-egy birtokon 20 — 30 rabszolga meglétéről tanúskodnak. A fentiekben Sztálin utolsó művének egy megállapításából kiindulva óhajtottunk rámutatni egy-két olyan lehetőségre, olyan távlatra, amely Ranovics könyvének, a benne kifejtett gondolatoknak ós felsorakoztatott tényeknek elmélyítésével, a további kutatás számára adódik. Kétségtelen, hogy a könyv magyar fordításának megjelenése hozzá fog segíteni ahhoz, hogy e lehetőségek realizálásában a magyar ókortudomány is rósztvegyen. Befejezésül nem mulaszthatjuk el, hogy ki ne emeljük a fordításnak ós szerkesztésnek, a magyar ókortudomány három kiváló művelője Borzsák István, Harmatta János és Gyóni Mátyás közös alkotásának,, érdemét. A fordítás mind végig nemcsak hűséges, hanem fordulatos és gördülékeny is ós nagymértékben megkönnyíti a sokszor bonyolult gondolatmenetek megértését. HAHN ISTVÁN JÜRGEN KUCZYNSKI : A MUNKÁSOSZTÁLY-HELYZETE FRANCIAORSZÁGBAN. 1700 1948 (Budapest, Szikra, 1951. 263 1.) JÜRGEN KUCZYNSKI: A MUNKÁSOSZTÁLY HELYZETE ANGLIÁBAN. 1750-TŐL NAPJAINKIG (Budapest, Szikra, 1951. 223 I.) »A munkásosztály helyzete Franciaországban 1700—1948« amiak a sorozatnak hatodik köteteként jelent meg, amelyet Kuczynski a főbb kapitalista országok munkásosztálya helyzetének történeti alakulásáról írt. A munkát a Szikra kiadó V. Ljubimovának, a munka szovjet kiadásához írott előszavával s az orosz kiadás rövidítéseit figyelembevéve jelentette meg. Kuczynski munkájának fő érdeme, hogy összefoglaló és ugyanakkor módszeresen dokumentált képet ad a francia munkásosztály helyzetéről — a francia kapitalizmus egészének fejlődésével összefüggően. A legsokoldalúbban a XIX. század végétől az első imperialista világháborúig terjedő történeti szakaszban tárgyalja a francia munkás-