Századok – 1953

Szemlék - Foster; W. Z.: Az amerikai földrész rövid politikai története (Ism.: Péter József) 159

SZEMLE 159 WILLI AM Z. FOSTER : AZ AMERIKAI FÖLDRÉSZ RÖVID POLITIKAI TÖRTÉNETE (Budapest, Szikra, 1952. 841 1.) (Outline Political History Of The Americas. International publishers, New York 1951) A századforduló egyik amerikai történésze, Rhodes igen tömören — bár jellegzetes amerikai »nagyvonalúsággal« — határozta meg a kapitalista történelemírás jellegét. Szerinte, az nem egyéb, mint »a gazdagok kedvelt időtöltése«. Mint az Amerikai Történelemtudományi Társulat 1949. évi kongresszusán kitűnt, az elmúlt 50 esztendő alatt semmiben sem változott az amerikai történészek véleménye a történetírásról és önmagukról. Az A. T. T. elnöke, C. Read kongresszusi beszámolójában minden kertelés nélkül bevallotta, hogy a történészek számára »a történetírás nem egyéb, mint a megélhetés módja, kivéve azt a kevés szerencsést, akik örököltek vagy sikerült gazdagon nösülniök.« Read tudtunkra, adja, hogy a történelemkönyveket szigorúan cenzúrázzák. »Igen fontos, hogy a történésnek ezt az ellenőrzést elfogadják ós támogassák, mert ez nélkülözhetetlen az amerikai eletforma megőrzéséhez.« Azután útmutatást ad történészeknek ahhoz, hogy hogyan írjanak. »Ha a múlt és jelen között a szokásos analógiát megállapítottuk, ennek az analógiának az ^lapján nyugodtan megadhatjuk mindazt, ami hiányzik a dokumentációnkból.« A történelemhamisítók elnöke nem mondja meg nyíltan, hogy ez egyszerűen a múlt tudatos eltorzítását jelenti a burzsoá ideológia érdekében, csupán szerényen odaveti : »meg kell értenünk, hogy nem mindent kell elmondani az utcasarkokon, ami a laboratóriumokban történik . . .« »bizonyos ért-ékeket el. kell fogadnunk és ezeket minden körülmények között meg is kell védenünk.« Ezt már nem kellett részletesebben megmagyarázni. A gazdagon nősült és máskép kitartott történészek megértették, milyen »értékeket« kell megvédeniük. A Columbia-egyetem egyik professzora például élesen megbírálta azokat a történészeket, akik történelmi könyveikben még mindig rabló-báróknak hívják a nagy vagyonok megalapítóit és felhívta őket arra, hogy ábrázolják hősöknek »a business úttörőit.« Ezt az iskolát az Egyesült Államokban Robinson, Schlesinger és társai képviselik. Robinson hevesen elítéli azt a' »naiv« történelemszemléletet, amely a királyok, hadvezérek, hódítók tevékenységét történelemformáló tényezőnek tekinti. Leszögezi, hogy »a gazdaságnak igen nagy jelentősége van« a társadalom fejlődésében. Robinson és követői azonban kizárólag azért hivatkoznak a gazdasági tényezők történelmi szerepére, hogy a királyok, hősök, hódítók helyére »a történelem irányítóiként« a kapitalista Világ királyait, a Morganokat, Rockefellereket, Du Pontokat, Fordokat ültessék. Ez az »eklekticizmus« a mindenható finánctőke talajából nőtt ki.' Az egyéniség törtóneljni szerepének szubjektivists -idealista »elméletét« az amerikai filozófusok, mint például a trockista John Dewey és szellemi örököse, Sidney Hook, továbbá olyan történészek mint Croce és Toynbee arra használják fel, hogy ezekkel igazolják a kapitalista rablóhadjáratokat és a terrorista, diktatúrákat. Száz és száz könyv jelent meg az amerikai oszágok és népek történetéről, de Foster elvtárs előtt mindössze két történész vállalkozott arra, hogy megírja a nyugati félteke összefüggő történetét. William Z. Fostemek, az Egyesült Államok Kommunista Pártja elnökének »Outline Political History of the Amerikas« (»Az amerikai földrósz rövid politikái története») című nagy munkája az első olyan mű, amely a történelmi materializmus alapján tárja fel az egész nyugati félteke történelmi fejlődését. A mű arányaiban is nagyszabású. Részletesen tárgyalja Amerika történetét Kolumbusz partralépésétől, attól az időtől kezdve, amikor az első konquistádorok »először térdre, majd a bennszülöttekre vetették magukat« egészen a koreiai agresszióig. Foster elvtárs Marx-Engels-Lenin-Sztálin tanításaiból indul ki, akik írásaikban megvilágították Amerika történelmi fejlődésének alapvető 'kérdéseit. Ezeket a tanításokat vonatkoztatja az amerikai történelmi fejlődés sajátos jelenségeire, szem előtt tartva a történelmi materializmusnak azt az alapvető tótelét, hogy a társadalom története mindenekelőtt a termelési mód fejlődésének, az anyagi javak termelőinek — a dolgozó tömegeknek a története. f A könyv egy olyan kontinens történelmét tárja fel, ahol négy évszázaddal ezelőtt még a hódítók az indiánok törzsközösségi társadalmát pusztították, és ahol ezalatt a négy évszázad alatt véres forradalmi harcok folyamán alakult ki a termelési viszonyok négy alaptípusa. Ilyen hatalmas anyagot egy kötetben csak vázlatosan lehet feldolgozni, de ez a vázlatos mű is igen nagy jelentőségű, s rendkívül értékes tanulságot nyújt.