Századok – 1953
Tanulmányok - Orbán Sándor: A magyar katolikus egyházi reakció a Szovjetunió elleni háború támogatói sorában 108
AZ EGYHÄZI ItEAKOIÔ A SZOVJETUNIÓ ELLENI HÁBORÚ TÁMOGATÓI SORÁBAN 137 házmegye új püspökének első körleveléből változatlanul a győzelembe vetett hit csendül ki, amikor a fasiszták táborát a »sátán táborával« szembenálló »Krisztus táborának« nevezte és kijelentette, hogy »mi hisszük és tudjuk, hogy a győzelem Krisztusé«.15 7 Mindszenty József veszprémi püspök maga is több cselekményével bizonyította, hogy nem adja fel bizalmát a Szovjetunió elleni háborút illetően.15 8 A püspöki kar odaadta a háború folytatásáért a templomok harangjait is, sőt arról intézkedett, hogy egyes papok »tekintettel a zavartalan leszereléshez fűződő nagyfontosságú honvédelmi érdekre . . . legyenek a vállalkozók segítségére«, akik a harangok leszedését végzik.15 9 A csődbejutott háború további anyagi támogatását szolgálta az 1944 elején elindult »buzakölcsönjegyzés« is, amelyhez a hercegprímás 100.000 P-vel járult hozzá és papjait is arra szólította fel, hogy »c ekt'ly tőkéjüket buzakölcsönbe fekte.-sék.«159/ a Nem emeltek szót az egyház vezetői a háború továbbfolytatásával és a német megszállással együtt járó belső vérengzések ellen sem. A zsidók ellen elkövetett b estialit ásókról folytak ugyan tárgyalások az egyház és a kormány között, de mert azt akarták az egyház vezetői, hogy a »magyar királyi kormány helyzetét ne nehezítsék« — mint a hercegprímás írta — ne m vitték az ügyet a nyilvánosság elé.160 Az egyik érsek is csak elvi megfogalmazásokat javasolt a zsidókérdéssel kapcsolatos körlevélben, azért, hogy az antiszemiták ne támadhassák az egyházat. »Kerüljük az egyház kárát« — írja a százezreket pusztulni hagyó, de az »egyházát féltő« érsek.16 1 Jellemző az is, hogy Mindszenty püspök arra utasította »bizalmasan« az egyházmegye papjait, hogy járjanak közbe azirányban, hogy 5 holdon aluli zsidóbirtokot csak »katolikus gazdák« kapjanak.16 2 Ugyancsak az ő püspöki székhelyén 1944 jun. 25-én történt meg az is, hogy »a ferences templomban a házfőnök kifejezett engedélyével külön hálaadó istentisztelet volt, Te Deummal azért, hogy a zsidóságtól megszabadult a város."16 3 Az egyháznak tehát nemhogy érdemileg nem volt szava Hitler és magyarországi cinkosai ellen, hanem segítségükre sietett. Legfőbb feladatát abban látta, hogy a Szovjetunió elleni harcot, amelynek szolgálatára Hitlerék az egész ország erejét be akarták vetni, ne engedje feladni. Ebben leli magyarázatát az is, hogy még a nemzetvesztő Szálasi banda támogatói közé is felzárkózott a Szovjetunió és az ország felszabadítása ellen folyó harcban. 157 Szombathelyi püspök körlevele 1944. 24. !. 158 1944 júniusában tisztelgő látogatást tesz az egyik Balatonkenesén üdülő német tisztnél, Schlemmer birodalmi altábornagynál. VPL. 2640/1944. A püspöki kancellár közölte a veszprémi polgármesterrel, hogy Mindszenty rendszeresen hív a püspöki palotába magasrangú tiszteket szállásra. Ü. o. 2894/1944. 169 Szombathelyi püspök körlevele 1944. 18. 1. Harangok igénybevételéről. i59/a E HL 307/1944. 160 EHL 2793/1944. A hercegprímás levele a püspöki karhoz, melyben beszámol a kormánnyal való tárgyalás eredményéről. 161 U. o. 5176/1944. Egri érsek levele a hercegprímáshoz 1944 jún. 24. Hasonlóképpen vélekedik Mihalovics Zsigmond, az A. G. igazgatója is, aki arról ír a hercegprímásnak, hogy sokan a zsidók közül zárdákban akarnak megbújni, azonban — mint írja : »a hozzánk fordulóknak meghagytuk, hogy nem kockáztathatjuk a katolicizmust«. EHL 6647/1944. 162 VPL. 1971/1944. Bizalmas értesítés a plébánosoknak. 163 U. o. 3075/1944. Mindszenty levele a ferences tartományfönökhöz.
